Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival.

Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást.

Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg.

Az “officialítás” elve

A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van helye.

A fentiek alapján tehát valamely személy kizárólag bejelentést tehet az illetékes hatóság felé, és az építésfelügyeleti hatóság mérlegelési jogkörében eldönti, hogy kezdeményezi-e – a rendelkezésre álló információk vagy a lefolytatott ellenőrzés alapján – az építésfelügyeleti eljárás megindítását.

Építésrendészeti eljárás esetei („szabálytalanság”):

  • az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységet az eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjának a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott jellemzőitől eltérően végezték;
  • az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén bejelentés nélkül végezték,
  • azon építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, amelyeket a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végeztek.

Az építésfelügyeleti hatóság lehetséges intézkedései:

  • az engedély vagy az egyszerű bejelentés nélkül folyó építési tevékenység végzését a helyszínen leállítja, kivéve, ha a leállítással veszélyhelyzetet idézne elő,
  • és ezzel egyidejűleg a szabálytalan építési tevékenység tudomásra jutásáról számított hatvan napon belül vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetők-e.

Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság a lefolytatott ellenőrzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtetőt, (vagy a tulajdonost) a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és legfeljebb hatvan napos határidő kitűzésével felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására.

Az építésfelügyeleti hatóság – a lefolytatott ellenőrzés alapján – azt is megállapíthatja, hogy a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, és kötelezheti az építtetőt (vagy tulajdonost) a szabálytalan építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész szabályossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzésére, vagy annak bontására, ha az átalakítással sem tehető szabályossá.

Építési joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151