A polgári perben a bizonyítás célja, hogy bíróság a kereseti követelést megalapozó tények valóságtartalmáról megbizonyosodhasson. Ez az előfeltétele annak, hogy a bíróság valóságon alapuló helyes ítéletet hozhasson.

Mivel a polgári perben főszabályként a feleket terheli a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, így a bíróság bizonyítási indítvány hiányában, hivatalból csak akkor folytathat le bizonyítást, ha azt a törvény kifejezett megengedi.

1. A bizonyításról általában:

A bíróság csak a jogvita eldöntéséhez szükséges tények valóságtartalmáról bizonyosodik meg, a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen tényeket nem vizsgálja. Ilyen tekintetben a bíróság a bizonyítási indítványokhoz nincs kötve. A tényállítás fontosságáról a bíróság maga ítél.

A bíróság valónak fogadhatja el azokat a tényeket, melyekkel kapcsolatban kétely nem merült fel és azt az ellenfél vagy mindkét fél valónak fogadta el, vagy bírósági felhívás ellenére nem vitatta. Szintén valónak fogadhatja el a bíróság azon tényeket, melyeket köztudomásúnak ítél meg, vagy amelyekről hivatalos tudomása van.

Általában a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítania, akinek érdekben áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

A polgári eljárásjogi törvény különösen a következő bizonyítási eszközöket ismeri: tanúvallomás, szakértői vélemény, szemle, okirat, egyéb bizonyítási eszközök (pl. kísérlet). Külön kiemeli a törvény, hogy a polgári perben eskünek nincs helye.

2. Tanú

Ha a fél az állítását tanúkkal kívánja bizonyítani, bizonyítási indítványt nyújthat be a bírósághoz. Tanúbizonyítás esetén a bizonyítási indítványnak tartalmaznia kell a bizonyítani kívánt tényt és a bizonyítási eszköz megjelölését, azaz a tanú nevét és idézhető címét.

A bizonyítandó tény megjelölésének azért van lényegi szerepe, mert a tanú meghallgatása előtt a bíróság mérlegeli, hogy várható-e a tanútól jogvita eldöntése szempontjából releváns vallomás vagy sem. Ha nem, akkor a bíróság mellőzi a tanú meghallgatását.

A tanú nevének és idézhető címének megjelölésére a tanú azonosítása és tényleges idézhetősége szempontjából van jelentősége.

A tanúkat az elnök idézi meg. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. Olyan személyt, akinek testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként nem lehet kihallgatni. Ha a tanú nem kapott felmentést titoktartási kötelezettsége alól, akkor erre vonatozó kérdésben nem hallgatható ki. Nem vehető figyelembe a tanúvallomás, ha a tanút a fenti szabályok ellenében hallgatták meg.

A tanúvallomást megtagadhatja:

–          bármelyik fél törvényben meghatározott hozzátartozója,

–          az, aki magát vagy törvényben meghatározott hozzátartozóját bűncselekmény elkövetéséve vádolná, az erre vonatkozó kérdésben,

–          az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, akit hivatásánál fogva titoktartási kötelezettség terhel, ha a vallomástétellel a titoktartási kötelezettségét megsértené,

–          a közvetítői eljárásban eljárt közvetítő vagy szakértő,

–          az üzleti titok megtartására köteles személy, olyan kérdésben, melyben a vallomástétellel kötelességét megsértené,

–          médiatartalom-szolgáltató, ha a kérdésre adott válasszal informátorát felfedné.

3. Szakértő

Akkor rendel ki szakértőt a bíróság, ha valamely tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan szakértelemre van szükség, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Általában egy szakértő kirendelése is elégséges, de különleges szakkérdések felmerülése eseté a bíróság több szakértőt is kirendelhet.

Szakértőként kirendelhető:

–          szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő,

–          szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaság,

–          szakértői intézmény

–          külön jogszabályan meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet.

Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen rendelhető ki.

A szakértő a szakvéleményét elsődlegesen írásban adja elő, szóbeli meghallgatására csak kivételesen, szükség esetén kerül sor.

4. Tolmács

Amennyiben a perben meghallgatandó személy nem beszél magyarul és az általa beszélt nyelvben a bíróságnak kellő jártassága nincs, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsra egyebekben a szakértőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

5. Szemle

Akkor van helye szemlének a polgári perben, ha valamely lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, tárgy, helyszín vagy tény közvetlen megfigyelése vagy megvizsgálása szükséges.

A szemle lehet helyszíni szemle, ezt az elnök is lefolytathatja és sor kerülhet valamely szemletárgy bíróság előtti megfigyelésére illetve megvizsgálására is. Utóbbi esetben kötelezheti a bíróság a szemletárgy tulajdonosát, hogy tegye lehetővé a vizsgálatot, mutassa be vagy bocsássa rendelkezésre a szemletárgyat.

6. Okiratok

Be kell mutatni a tárgyaláson azokat az okiratokat, melyeket a fél valamely tényállítás igazolására kíván felhasználni. A bíróság kötelezheti is az ellenfelet valamely birtokában lévő okirat bemutatására. Különösen akkor van jelnetősége ennek, ha az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki. Tanúként hallgatható meg és az okirat bemutatására kötelezhető aza személy, aki egyébként a perben nem vesz rész.

Általában ha a bíróság nem tartja szükségesnek és az ellenfél nem kifogásolja, az eredeti okiratok másolatát is elég a bíróság előtt bemutatni.

Bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti.

Olyan minősített adatot tartalmazó okirat, amelynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá, nem használható fel perbeli bizonyítékként.

Különös haszna van az okirati bizonyításnak a tekintetben, hogy olyan tényállításokra tekintettel, melyek okirattal bizonyíthatók, a bíróság mellőzheti egyéb bizonyítás lefolytatását.

6.a. Közokirat

A közokirat olyan irat, melyet valamely hatóság, ügykörében eljárva, a megszabott alakban állított ki. A közokirat teljes bizonyító erővel rendelkezik az abban foglaltak helytállósága, valamint a benne foglalt nyilatkozatok megtételének ideje módja és tartalma tekintetében.

6.b. Teljes bizonyító erejű magánokirat

A megfelelő alakban tett magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

7. A bizonyítási eljárás lefolytatása

A bizonyítási eljárást rendszerint a perbíróság tárgyaláson folytatja le, de ha ez jelentős nehézséggel vagy aránytalan többletköltséggel járna, a bíróság megkeresheti azt a járásbíróságot is ahol a bizonyítás lefolytatása a legcélszerűbb.

Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, meg kell küldeni a megkeresett bíróságnak a szükséges iratokat és közölni kell azokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell.

8. Mérlegelés

A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.

Irodánk jelentős tapasztalattal rendelkezik a polgári peres eljárások területén. Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
dobos@doboslegal.eu
+36303088151