Hajó, yacht, motorcsónak adásvétele és lajstromozása

Magyarországon hajó, yacht, motorcsónak vagy egyéb úszólétesítmény adásvételére lehetőség nyílik mind magyar, mind külföldi állampolgárok részére.

I. A lajstromozási eljárás

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény tételesen felsorolja azokat az úszólétesítményeket, amelyek tulajdonjogának megszerzése esetén a lajstromba – mint az úszólétesítmények közhiteles nyilvántartásába – való bevezetés szükséges. Eszerint tengeri hajó, belvízi nagyhajó, kishajó, komp, úszómunkagép vagy úszómű esetében a tulajdonjogot megszerző köteles az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés megkötése után felkeresni az eljáró hatóságot. Jelenleg a lajstromozással összefüggő feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatóságán belül működő Hajózási Hatósági Főosztálya, azon belül pedig a Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály végzi el.

II. Szükséges okiratok és jogszabályi követelmények

A magyar törvény a lajstromba vétel részletezésekor külön szól a tulajdonjogban bekövetkezett változás átvezetésére irányuló lajstromozási eljárásról, amely hajó adásvétele során veendő igénybe.
Az eljárás minden esetben kérelemre indul, így elsősorban szükséges a kérelemlap kitöltése, amely formanyomtatvány a Hajózási Hatóság Főosztályának honlapjáról tölthető le. A kérelemhez csatolni kell az úszólétesítmény vonatkozásában a tulajdonos létezését igazoló okiratot, gazdasági társaságok esetében aláírási címpéldányt, illetve 1 hónapnál nem régebbi cégkivonatot. Csatolni szükséges továbbá a belföldön ügyvéd által ellenjegyzett, a tulajdonjog megszerzését bizonyító okiratot, az adott hajóról szóló adásvételi szerződést.
Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Kormányrendelet további követelményeket támaszt az adásvételi szerződéssel kapcsolatban, amennyiben meghatározza az okirat tartalmi kellékeit. Ennek fényében a szerződésnek tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését, a bejegyezni kért jogot, amely hajó adásvétel esetén a tulajdonjog. Mindezek mellett fel kell tüntetni a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedélyező nyilatkozatát, valamint a szerződő felek állampolgárságát és állandó lakóhelyét is. Amennyiben valamelyik szerződő fél külföldi, úgy külföldi minőségének is szerepelnie kell a szerződésben. Ezen tartalmi kellékek, illetve az eljárási díj megfizetésének igazolása birtokában az adásvételi szerződés alkalmas lesz a lajstromozásba vételre.
A magyar szabályozás külön részletezi, hogy az ügyfélnek a hajólevél megszerzéséhez mely követelményeknek kell megfelelnie új, illetve használt hajó adásvétele esetén. Így új, eddig be nem lajstromozott hajó adásvételekor az adásvételi szerződésen, a kérelemlapon, a befizetés igazolásán kívül szükséges szemlekérelmi lap, fotók az úszólétesítményről, valamint CE minősítés a motorról és magáról a hajóról is. Használt hajó adásvétele esetén további feltétel az eredeti hajólevél megléte.

III. Külföldiek tulajdonszerzése

A vízi közlekedésről szóló törvény nem zárja ki külföldiek tulajdonszerzését magyar hajóregiszterben feltüntetett hajón, illetve lehetőséget biztosít arra is, hogy az adásvételi szerződést külföldön állítsák ki, és ez alapján vezessék be az úszólétesítményt a lajstromba. Ehhez azonban egy további feltételnek kell eleget tenni: az adásvételi szerződést magyar külképviselettel kell ellenjegyeztetni, ennek hiányában diplomáciai hitelesítést vagy felülhitelesítést kell csatolni. Amennyiben ez a jogszerzőnek nem áll módjában még a hiánypótlás után sem, a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett felterjeszti az okiratokat az igazságügyi miniszterhez a közlekedésért felelős miniszter útján, aki jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter.

IV. Költségek

A hajó adásvételével kapcsolatos költségek közé tartozik az adásvételi szerződés elkészítésével megbízott ügyvéd díja, valamint a jogügyletek biztonságát erősítő adatszolgáltatási keretrendszer igénybevétele, amely 1670,- Ft személyenként.
A lajstromozási eljárással kapcsolatos díjakról a 29/2001. (IX. 1. ) KöViM rendelet szól, amely 2. számú melléklete szerint a hajó, yacht, motorcsónak vagy egyéb úszólétesítmény tulajdoni lapjának igazolása 33.000,- Ft úszólétesítményként.
Ezenkívül a tulajdonjog bejegyzésére irányuló lajstromozási eljárás során külön eljárási díjat kell megfizetni a hatóság részére, amely összeg úszólétesítményként eltérő: tengeri hajó esetén minden bruttó tonna után 300,- Ft, belvízi nagyhajó, úszómunkagép esetén 50.000,- Ft, belvízi komp, gazdasági célból üzemeltetett úszóművek és kishajók esetén 5.000,- Ft, valamint kedvtelési célból üzemeltetett kishajó, úszómű és motoros vízi sporteszközök esetén pedig 31.000,- Ft.

Amennyiben Önnek hajó, yacht, motorcsónak adásvétellel, illetve hajóregiszterrel kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.

  • Tamas Viktor

    Tisztelt Ügyvéd Úr!
    Igen bonyolult eset az enyém. Van egy hajó, ami most épült, gyári elemekből. A számla meg van róla. Ezt szeretném lajstromba vetetni. Nem tudom mi az, ami még a számlán kívül kellene hozzá. Persze a pénzen kívül. 🙂 Ha ezen az akadályon sikerül is tovább jutnom is van még egy gond nem rendelkezem állandó bejelentett lakcímmel. Megoldható, hogy mégis tulajdonosként lajstromoztatva legyen a hajó? Már mint az Én tulajdonomba kerüljön és a hajólevélen is az Én nevem szerepeljen?
    Válaszát előre is köszönöm, Tamás!