Hogyan szüntethető meg az Ön ellen folyó büntető eljárás? – A tevékeny megbánás

Ha Ön ellen büntető eljárás van folyamatban, akkor bizonyos esetekben és körülmények fennállása esetén az eljárás megszüntetésére van lehetőség.

A Büntető Törvénykönyv több büntethetőséget megszüntető okot is említ, ezek közül itt csak a tevékeny megbánással foglalkozunk.

A tevékeny megbánás intézményének célja, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén ösztönözze az elkövetőt a sértettnek tett megfelelő jóvátételre és ezzel lehetőséget biztosítson a megbánásra, valamint a büntetés elkerülésére. Egyes esetekben fontosabb ugyanis a sértett sérelmének megfelelő orvoslása, mint az elkövető megbüntetése.
Tevékeny megbánásra, mint az egyik büntethetőséget megszüntető okra, azonban csak szűk körben van lehetőség. Vegyük tehát sorra, hogy mely feltételeknek kell együttesen teljesülnie az alkalmazhatósághoz.

A Büntető Törvénykönyv leszűkíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, melyekben tevékeny megbánás tanúsítható. A Btk. hat fejezetet jelöl meg azzal, hogy az azokban felsorolt cselekmények tekintetében a tevékeny megbánásra lehetőséget biztosít. Ezek az „élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni” cselekmények. Minden más esetben a büntethetőség megszüntetésére ilyen módon nincs lehetőség. Kiemelendő, hogy ezen fejezetek esetében is, csak a vétségek és a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettek esetében van lehetőség tevékeny megbánásra. Példálózó jelleggel összeszedtünk pár olyan cselekményt, amelyben tevékeny megbánásnak lehet helye.

Ilyen cselekmények lehetnek például:

– könnyű testi sértés
– segítségnyújtás elmulasztása
– gondozási kötelezettség elmulasztása
– személyi szabadság megsértése
– lelkiismereti és vallásszabadság megsértése
– személyes adattal visszaélés
– magánlaksértés
– magántitok/levéltitok megsértése
– rágalmazás
– cserbenhagyás
– kisebb értékre elkövetett lopás
– csalás
– illetve a szellemi tulajdonjog elleni egyes cselekmények.

Láthatjuk tehát, hogy alapvetően a kisebb súlyú cselekményeknél van lehetőség tevékeny megbánásra, ahol a sértett egyedileg azonosítható, sérelme pedig orvosolható.
Nincs lehetőség tehát tevékeny megbánásra olyan súlyosabb bűncselekmények esetében, mint a szexuális bűncselekmények vagy az emberiesség elleni bűncselekmények. Akkor sem alkalmazható a tevékeny megbánás, ha a bűncselekmény sértettje az állam, az igazságszolgáltatás vagy a köznyugalom.

A tevékeny megbánás további feltétele, hogy az elkövetőnek a vádemelésig be kell ismernie a tettét. Ennek oka, hogy a megbánásnak önkéntesnek kell lennie, és nem a büntetéskiszabás lehetőségének belátható közelségbe kerülése kell, hogy az elkövetőt erre ösztönözze.
A fentiek mellett szükséges továbbá, hogy az elkövető, – közvetítői eljárás keretében, vagy azt megelőzően, de abban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátegye. Ennek számos módja lehet, fontos azonban, hogy a sértett és az elkövető között egy megállapodásnak kell születnie és az abban foglaltakat az elkövetőnek teljesítenie kell.
A közvetítői eljárással kapcsolatosan megjegyzendő, hogy arra a sértett és az elkövető önkéntes hozzájárulása esetén kerülhet csak sor.
Nincs lehetőség tevékeny megbánásra, ha az elkövető visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve ha a bűncselekmény halált okozott, illetve többek között, ha a bűncselekményt szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
Ha a tevékeny megbánás feltételei fennállnak és a sértett a közvetítői eljárásban történő megállapodásnak megfelelő jóvátételt kapott az elkövetőtől, akkor a bíróság az eljárást megszünteti.

Amennyiben büntetőjoggal, tevékeny megbánással vagy közvetítői eljárással kapcsolatban további kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal.