Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az erdőgazdálkodónak, illetve a tulajdonostársnak az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag után?

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy az erdőgazdálkodóknak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet az igénybe vett Natura 2000 támogatás után.

A bonyolultságára tekintettel érdemes áttekinteni azt is, hogy az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében az eladott faanyagból származó bevétel után keletkezik-e, és ha igen milyen adófizetési kötelezettség az erdőgazdálkodó részéről.

Az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag értékesítése esetében fontos beszélni, hogy kit illet az eladott faanyagból származó nyereség, illetve, hogy az után kinek és milyen adót kell megfizetnie.

Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség (adószámos) magánszemély esetében

A jelenlegi szabályozás alapján haszonbérleti szerződéssel vagy tulajdonosi megállapodással válhat valaki osztatlan közös tulajdonú erdőben bejegyzett erdőgazdálkodóvá.

Haszonbérleti szerződés esetében a haszonbérlő haszonbér fizetésére kötelezett (akár természetben is), így az eladott faanyagból származó nyereség az erdőgazdálkodót illeti meg teljes mértékben, hiszen a tulajdonos „cserébe” haszonbért kap. Természetesen ez esetben az adófizetési kötelezettség is teljes mértékben őt terheli.

Tulajdonosi megállapodás kötése esetén azonban az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó eladott lábon álló faanyag a tulajdonostársat illeti meg, azonban az esetek többségében azt az erdőgazdálkodó a társtulajdonos javára értékesíti (kivéve, ha a tulajdonostárs természetben történő kiadását kéri), és az étékesítésből származó ellenértéket a társtulajdonos részére kiadja.

Ebben az esetben az erdőgazdálkodónak célszerű figyelni arra, hogy az értékesítésről szóló szerződésben egyértelműen meghatározza, hogy az eladott faanyagból származó ellenértéket a társtulajdonosoknak kiadja, és csak a társtulajdonosok megbízásából jár el a faanyag értékesítése során. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ebben az esetben a társtulajdonosoknak kell bevallani és megfizetni a szükséges adót.

A tulajdonostársnak és az erdőgazdálkodónak (haszonbérleti szerződés esetében) is 15 %-os személyi jövedelemadó fizetési, illetve 19,5 %-os szociális hozzájárulási adó fizetése keletkezik az eladott faanyagból származó jövedelem után; a szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. szóló tv.-ben meghatározott jövedelem a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség?

Fontos leszögezni, hogy – az adóhatóság álláspontja szerint – azon személynek, aki osztatlan közös tulajdonú erdőben kíván erdőgazdálkodói tevékenységet folytatni, köteles adószámot igényelnie; ez az álláspont azonban nem számol azzal az esettel, hogy ha pl. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kizárólag azért szükséges, hogy a tulajdonostársak jogszerűen, saját használatra (pl.: tűzifa) termeljenek ki a faanyagot, és semmilyen üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytatnak (és természetesen az erdőgazdálkodó sem).

Adószámos magánszemély is általános forgalmi adó alanya, így jogosult választani az alanyi adómentességet, vagyis ez alapján az adószámos magánszemély mentesülhet az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége alól.

A magánszemély tulajdonostárs főszabályként nem köteles általános forgalmi adó fizetésre, azonban, ha sorozat jelleggel vagy üzletszerűen végez ilyen jellegű tevékenységet, már keletkezhet általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége.

dr. Dobos István ügyvéd

Adózással vagy gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151