Szabadság próbaidő alatt

Közeleg a Karácsony és a Szilveszter, valószínűsíthetően több munkavállalóban, aki nemrég állt új munkahelyén munkába, megfogalmazódik a kérdés, hogy a két ünnep között, “próbaidős munkavállalóként” szabadságra mehet-e?

1. A szabadságra vonatkozó szabályok:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (“Mt.“) kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartama, a szabadság tartama, a szülési szabadság tartama, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama, a keresőképtelenség tartama, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, a munkavégzés alóli mentesülés Mt.-ben meghatározott eseteinek tartama.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Azt, hogy a munkavállalónak hány nap pótszabadság jár a munka törvénykönyvének 117. § – 121. § szakaszai határozzák meg. (A http://www.mfor.hu/kalkulatorok/szabadsag.html linkre kattintva kiszámíthatja Ön is, hány nap szabadságra jogosult.)

Fő szabályként rögzíthető, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató azonban évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a kérést a munkavállaló a szabadság megkezdése előtt 15 nappal köteles közölni. Ez alól kivételt jelent a próbaidő tartama, pontosabban a munkaviszony első három hónapja, függetlenül a próbaidő kikötésétől, hiszen ezen időtartam alatt a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni.

2.A próbaidőre vonatkozó szabályok:

A próbaidő célja, hogy a felek meggyőződhessenek arról, hogy a munkaviszony megfelel-e elképzeléseiknek. A munkavállaló arról, hogy a munkaköri feladatok és munkakörülmények a munkáltató által elmondottaknak valóban megfelelnek, és ő maga is képes a kritériumokat teljesíteni, a munkáltató pedig kockázatok vállalása nélkül a gyakorlatban győződhet meg a munkavállaló alkalmasságáról.

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A kockázatokat a munkáltató számára a munkaviszony megszüntetésének garanciái jelentik, például a próbaidő alatti megszüntetés esetén nincs felmondási idő, ezért a munkáltatónak nem kell felmondási időre bért fizetni, a munkavállalónak pedig nem kell kitöltenie a felmondási időt; a munkáltató részéről közölt megszüntetés esetén azt nem kell indokolnia; illetve a felmondási tilalmak sem vonatkoznak a munkáltatóra.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. A kollektív szerződés olyan – a munkafeltételekre vonatkozó – megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató, másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet kötnek meg.

3. Szabadság a próbaidő alatt:

Az ünnepek közeledtével minden próbaidős munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a két ünnep között szabadságra mehet-e?
Általános tévhit mindkét fél részéről az, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan tilalmat, amely alapján kizárt lenne a próbaidő alatti szabadság. A szabadság kiadása vonatkozásában azonban egy fontos szabályt tartalmaz, amely eltérést jelent azon főszabálytól, amely szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ugyanis az Mt. 122. § (2) bekezdés szerint ezen hét, munkavállaló által meghatározott időpontban kiadandó szabadság nem eshet a munkaviszony első három hónapjára, függetlenül attól, hogy a felek próbaidőt kikötöttek-e vagy sem. Ennek megfelelően, akár próbaidő kikötése, akár próbaidő elhagyása esetén, kizárólag a Munkáltató jóindulatán múlik, hogy a munkaviszony első hónapjában el tud-e menni a munkavállaló szabadságra. A munkavállaló egyoldalú, szabadság kiadása iránti kérelme az első három hónapban tehát kizárt. Azonban – ahogy fentebb említésre került – a Munkáltatóval való közös megállapodás esetén nincs elzárva a munkavállaló a szabadság lehetőségétől ezen időszakban sem.

Amennyiben Önnek gazdasági joggal, polgári joggal vagy munkajoggal kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.