Szoftverek jogi védelme – Létezik-e “szoftverszabadalom”?

Időről-időre felmerül a szoftverek szabadalmaztathatóságának kérdése, tekintettel arra, hogy a szoftverek a szerzői jog és az iparjogvédelem elkülönülő területei között köztes helyet foglalnak el: külső megjelenésüket tekintve a szerzői joghoz állnak közelebb, hiszen alkotásnak tekintendők, ugyanakkor nem tagadható azok tudományos jellege, ami az iparjogvédelem területének egyik fő jellemzője.

A szoftverek jelentősége ugyanakkor a 21. században tagadhatatlan, rengeteg startup vállalkozás épül ilyen jellegű alkotások köré, így számukra gazdasági eredményességük érdekében rendkívül fontos azoknak az eszközöknek ismerete, amelyek a szoftverek hatékony védelmét lehetővé teszik.

A szoftverek védelme tekintetében a hazai jogalkotás a szerzői jogi védelem mellett tört lándzsát, így azok vonatkozásában a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései irányadók.

1. Létezik-e szoftver-szabadalom?

Már az elején fontos leszögezni: a szoftver-szabadalom nem létező jogi kategória, bár a köznyelvben használatos a kifejezés, jogi fogalomként azonban értelmezhetetlen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szoftverek semmilyen szinten nem részesülhetnek jogi védelemben. A szabadalom lehetősége akkor áll fenn, ha a szoftver egyrészt új ötletet valósít meg, valamilyen formában jobb, hatékonyabb, mint az addigi megoldások, és valamilyen technológiai jellegű folyamatot hajt végre. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy abban az esetben merülhet fel a szabadalom kérdése, ha “számítógéppel megvalósított találmány”-ról van szó. Formálisan tehát ugyan ki vannak zárva a szoftverek a szabadalmi jogból, bizonyos esetekben azonban nem: A szoftverekben megvalósuló megoldásokat (ha a találmány jogi definíciójának megfelel), akkor lehet szabadalmaztatni.

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Új a találmány, ha nem tartozik a technika jelenlegi állásához. Az újdonság kritériumát a törvény szigorúan értelmezi, az újdonság megállapíthatóságához  abszolút, világújdonság szükséges.

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest a saját szakterületén jó szakember számára nem nyilvánvaló.

Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

A fentieknek megfelelően megállapítható, hogy szoftver szabadalmaztatására csak szűk körben, speciális esetekben van lehetőség. Az esetek nagy többségében más jogi, védelmi eszközök szükségesek egy szoftver hatékony védelméhez.

Érdemes áttekinteni, hogy a szabadalmon kívül milyen eszközökkel élhet például egy startup vállalkozás, amennyiben vállalkozási tevékenysége középpontjában egy adott szoftver áll.

2. A szerzői jogi törvény által biztosított jogi védelem

Ahogy már fentebb utaltunk rá, a törvény értelmében szerzői jogi védelem alá a tartozik a szoftver akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. Ez a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, és nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.

Kizárja azonban a törvény a hatálya alól a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletet, elvet, elgondolást, eljárást, működési módszert vagy matematikai műveletet, azok nem lehetnek tárgyai szerzői jogi védelemnek.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

Eltérő megállapodás hiányában azonban a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására – ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére abban az esetben, ha e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.

Szintén nincs szükség a szerző engedélyére a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, de csak a törvényben meghatározott konjunktív feltételek fennállása esetén.

3. Önkéntes műnyilvántartás

A szoftverek, csakúgy, mint a kultúra, a tudomány és a művészet területén született valamennyi műtípus, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala önkéntes műnyilvántartásába vehetők. A Hivatal ekkor tanúsítványt bocsát ki, amelyet a hozzá csatolt borítékban lévő műpéldánnyal együtt, a szerzőnek sértetlen állapotban kell megőriznie. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiállított igazolás olyan hatósági bizonyítvány, amelynek tartalma az ellenkező bizonyításáig kötelező érvényű. A tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék előtt indítható felülvizsgálati eljárás.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanúsítvány sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását.

A mű önkéntes nyilvántartásba vételének kellékei a kérelem és a műpéldány. Szükséges továbbá képviseleti meghatalmazásra is, ha a kérelmet nem személyesen a szerző nyújtja be. Szükség van továbbá az 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is.

4. Szerződéses megoldások

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető, melynek írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén nem kötelező.

A felhasználási szerződések nagy előnye, hogy amennyiben szakszerűen kerülnek elkészítésre, azokban a törvényben megfogalmazottaknál sokkal szélesebb körű védelem érhető el a szoftverek tekintetében. Bizonyos jogszabályi rendelkezésektől azonban így sem lehet eltérni, így a felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.

Irodánk vállalja felhasználási szerződések elkészítését, önkéntes műnyilvántartásba vételi eljárásban történő közreműködést, továbbá szoftverekkel kapcsolatos jogi tanácsadást, startup vállalkozások, illetve magánszemélyek vonatkozásában is. Lépjen velünk kapcsolatba az alábbi elérhetőségeken: Kapcsolat.