Hogyan szüntethető meg az Ön ellen folyó büntető eljárás? – A tevékeny megbánás

Ha Ön ellen büntető eljárás van folyamatban, akkor bizonyos esetekben és körülmények fennállása esetén az eljárás megszüntetésére van lehetőség. A Büntető Törvénykönyv több büntethetőséget megszüntető okot is említ, ezek közül itt csak a tevékeny megbánással foglalkozunk. A tevékeny megbánás intézményének célja, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén ösztönözze az elkövetőt a sértettnek tett megfelelő jóvátételre és ezzel lehetőséget biztosítson a megbánásra, valamint a büntetés elkerülésére. Egyes esetekben fontosabb ugyanis a sértett…

Read more Leave a comment

A tanú érdekében eljáró ügyvéd részvétele a kihallgatáson

A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény öt bizonyítási eszközt nevesít, melyek közül elsőként a tanúvallomásról rendelkezik. Ez nem is meglepő, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásban a tanúvallomás a leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. E gyakoriságot számos tényező indokolja, többek között a vallomás megszerzésének egyszerűsége, valamint a kontradiktórius eljárási rendszerbe történő beilleszthetősége. E bizonyítási eszköznek a büntetőeljárási rendszerében elfoglalt kiemelkedő szerepe azonban egy fontos következményt von maga után: egy folyamatban lévő eljárás során…

Read more Leave a comment

A büntetőeljárásban kiszabható legenyhébb büntetések és intézkedések

A magyar Btk., azaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jogkövetkezményeinek általános rendszerét vizsgálva különbséget kell tennünk büntetések és intézkedések között. A büntetések körébe sorolandó a szabadságvesztés; elzárás; közérdekű munka; pénzbüntetés; foglalkozástól eltiltás; járművezetéstől eltiltás; kitiltás; sportrendezvények látogatásától való eltiltás; kiutasítás; közügyektől eltiltás. Az intézkedések közé tartozik a megrovás; próbára bocsátás; jóvátételi munka;pártfogó felügyelet; elkobzás; vagyonelkobzás; elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele; kényszergyógykezelés; jogi személlyel szemben alkalmazandó büntetőjogi intézkedésről…

Read more Leave a comment

Tanúból gyanúsított a büntetőeljárás során?

Bár rengeteg büntető ügyben már az eljárás megindulásának pillanatában egyértelmű, hogy ki az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, sőt, az elkövetőt akár tetten is érhetik, de arra is van példa, hogy ő maga ismeri be a cselekmény elkövetését. A legtöbb esetben azonban a nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelik el, a büntetőeljárás megindításához nem szükséges ugyanis a gyanúsítás, elegendő hozzá a bűncselekmény gyanújának megléte. A gyakorlatban többször előfordul…

Read more Leave a comment

Rossz börtönviszonyok miatti eljárás az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt

Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére.[/lead] Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma. I. Az ügy leírása: Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze…

Read more Leave a comment

Tanúvallomás megtagadása

Akár terheltként, akár tanúként veszünk részt a büntetőeljárásban, fontos tudnunk, hogy a tanú nem feltétlenül köteles vallomást tenni, ha erre a hatóság felhívja. Az eljárás eredményessége miatt a törvény viszont ezt a lehetőséget nem biztosítja mindig és mindenkinek, hanem csupán meghatározott körben. Annak, ha a tanú nem tesz vallomást, két nagy esetköre lehetséges: vagy már eleve ki sem hallgatható tanúként, vagy megtagadja a vallomást. Megtagadási okok A vallomástétel megtagadása esetén…

Read more Leave a comment

Fellebbezés büntetőügyben az elsőfokú bíróság ítélete ellen

A fellebbezés a büntetőeljárásban kimeríthetetlenül nagy téma, hiszen számos határozat ellen enged (illetve néhánnyal szemben nem enged) a törvény fellebbezést, és minden esetben változik, hogy ki fellebbezheti meg a támadott határozatot, milyen indokokra való hivatkozással. A terhelti jogok áttekintése és a büntetőeljárás szakaszai áttekintése után jelen írásunkban így csak az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés jellemzőivel foglalkozunk. Ki fellebbezhet? Az ítélettel szemben fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyész, a pótmagánvádló,…

Read more One Comment

A terhelt jogai a büntetőeljárásban

„Jogában áll hallgatni” – ismét a közismert tájékoztatáshoz nyúlunk vissza, hisz akár fekete humor okán, akár beidegződésből, de sokaknak ez az első, ami eszükbe jut a jogaikról. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a magyar jogrendszer ennél jóval széleskörűbb jogokat enged a vádlottaknak, akiknek a többsége viszont ezzel nincs tisztában. Jelen írásban röviden áttekintünk néhány fontosabb jogot, és azok szerepét az eljárás során. A jogorvoslathoz való jog Bizonyos ésszerű keretek között a…

Read more One Comment

Mi is az a vádalku és mikor lehetséges?

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak neveznek, a büntetőeljárási win-win szituáció tipikus esete: a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről, a hatóság pedig ezáltal olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket egyébként nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna beszerezni. Az első esetben az eljáró hatóság már a feljelentést elutasítja: erre akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a konkrét ügy…

Read more One Comment

Milyen a jó feljelentés, és hogyan kerülhetjük el a hamis vádat?

„Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol…” – feltehetően nem erre a válaszra számítunk, ha bűncselekmény sértettjeként feljelentést teszünk a rendőrségen. Fontos azonban tudnunk, hogy ha nem vagyunk kellően körültekintőek a feljelentés megtételekor, azon túl, hogy a feljelentés nem ér célt, a fentihez hasonló kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Kétféleképpen lehet valakit hamisan vádolni: az első eset a szó hétköznapi értelmében vett hamis vád (mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan…

Read more One Comment