A társasági részesedésszerzés jellemzői, valamint a cégadásvételkor figyelembe veendő tényezők

Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni. A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja. Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő…

Read more Leave a comment

Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more Leave a comment

Az ügyvédi díjszabás meghatározó szempontjai

Jelen összefoglaló célja, az ügyvédi díjjal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán túl, a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat végett, hogy ügyfeleink rálássanak az ügyvédi díjazás meghatározó elveire, illetve a munkadíj összegét indokoló tényezőkre. Miért fizetünk munkadíjat az ügyvédi szolgáltatásért? Az ügyvédi munka egyszerre hivatás és vállalkozás. Mint minden vállalkozónak, cégnek, egy ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának is jelentős költségei vannak, amelyet az ügyvédnek be kell építenie a díjszabásába. Az ügyvédek többsége főállásban végzi tevékenységét, az…

Read more Leave a comment

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more Leave a comment

Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után. I. Kell-e adózni a részvények átruházása után? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli.…

Read more Leave a comment

A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjére vonatkozó szabályok

Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével a korlátolt felelősségű társaságok alapítása is fontos változásokon esett át, amelynek egyik legfontosabb eleme a törzstőke szolgáltatása. A korábbi szabályozások szerint a tagoknak összesen 500.000,- Ft törzstőkét kellett a társaság pénzforgalmi számlájára vagy a házipénztárába befizetnie, ez az összeg a hatályos szabályok szerint 3.000.000,- Ft-ra emelkedett. Elsőre ez a változás elrettentő lehet a vállalkozók számára, azonban fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. több olyan…

Read more Leave a comment

A képviselő “tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more Leave a comment