Angolszász jogi konstrukciók magyar jog alatt lévő szindikátusi szerződésben

Korábbi cikkeinkben megvizsgáltuk a szindikátusi szerződés mibenlétét és jellemző tartalmi elemeit. A startup cégek háttérszabályzatának teljes körű feltárásához azonban szükséges bemutatni azokat az angolszász eredetű gyakorlati megoldásokat és egyéb gyakori szerződéses tartalmakat, amikkel eddig nem foglalkoztunk. 1. Rendelkezés az üzletrészekről Az üzletrész foglalja magába a tagsági jogok gyakorlásának határait oly módon, hogy mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Ezáltal a tag társaságban betöltött szerepe elsősorban vagyoni hozzájárulásától függ. Vételi jog kikötése…

Read more

A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more

Szoftverfejlesztési szerződések – Titoktartás és versenykizárás

Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő üzleti folyamataival, jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk, a megrendelő számára esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ezekkel az információkkal kapcsolatosan célszerű tehát titoktartási kötelezettségvállalást beépíteni a szoftverfejlesztési szerződésbe. Ennek keretében a felek vállalják, hogy a bizalmas információkat üzleti titokként kezelik és azokat sem a szerződés időtartama alatt, sem pedig azt követően nem hozzák harmadik személyek tudomására, illetve nem teszik elérhetővé.…

Read more

A startup vállalkozás fogalma jogi szempontból

A startup kifejezés manapság egyre gyakrabban fordul elő a mindennapos szóhasználatban A fogalom sem gazdasági, sem jogi értelemben nem teljesen tisztázott. Annyit azért biztosan kijelenthetünk, hogy a startup fogalma gazdasági szempontból 3 fő pillérre épül: innovativitás, a növekedés lehetősége és a nemzetközi piacra lépés. Ezek azok a jellemzők, amelyek elhatárolnak egy startup céget egy hagyományos kis- és középvállakozástól. Érdemes azonban megvizsgálni a kifejezés jogi vonatkozásait is. A startup jogi fogalma…

Read more

Startup cég vagy kisvállalkozás? – A startup cég fogalma

Nehéz dolgunk van akkor, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol húzódik a startup cégeket, valamint a kis- és középvállalkozásokat elválasztó fogalmi határvonal. A két cégtípus közötti különbség a legegyszerűbben azzal a jól ismert közhellyel írható le, miszerint minden startup kkv, de nem minden kkv startup. Kis- és középvállalkozások fogalma és jellemzői A kkv-k fogalmi meghatározása mindenképp egyszerűbb. Kkv-nak nevezzük a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámú vállalkozásokat, amelyek…

Read more

Startup cégbe való befektetés jogszabályi háttere

Egy startup cég életében a legtöbb esetben várva várt pillanatnak számít, amikor komoly szándékkal rendelkező befektető érdeklődik az alapítóknál, legyen az egy kockázati tőkealap, vagy egy üzleti angyal. Az alapítóknak ilyenkor elkerülhetetlenül szükség van jogászi, ügyvédi segítségre a befektetés sikeres megvalósításához. Fontos kiemelni, hogy a “startup jog” kifejezés egy gyakorlati szóhasználat, amelynek nincs egységes jogszabályi háttere. A jogszabályi háttért a valamennyi gazdasági jogi tranzakció során alkalmazandó társasági jogi, cégjogi, polgári…

Read more