Versenytilalmi megállapodások a munkajogban és megbízási jogviszonyban

Versenytilalmi megállapodás megkötésére jellemzően munkaviszonyban kerül sor, mégpedig olyan munkavállalókkal, akik vagy vezető beosztásukból, vagy egyéb körülményekből fakadóan a munkáltató számára bizalmas információkhoz juthatnak hozzá.

A jogintézmény azonban nem csak munkaviszony esetében lehet célszerű, hanem megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződéseknél is. A munkaviszonyra vonatkozó versenytilalmi megállapodást a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kifejezetten szabályozza a 228.§ (1) bekezdésében, míg megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződések esetén a Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerződési szabadságot kimondó rendelkezése (6:59.§ (2) bek.) adja meg a felhatalmazást versenytilalmi megállapodás megkötésére. A fent említett bekezdés szerint ugyanis:

„(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.”

A Munka Törvénykönyvének rendelkezései:

A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében, a munkajogviszony megszűnése utáni időtartamra, maximálisan 2 évre kötelezettséget vállal arra, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Amennyiben a megállapodásban valamely kérdést nem rendeznek a felek, úgy a Ptk jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezései háttérjogszabályként alkalmazandók.

Versenytilalom kikötésére csak szigorú feltételek, illetve joghátrányok mellett van lehetőség:

  • Időben és térben pontosan meghatározott: maximálisan 2 év, földrajzilag konkrétan behatárolt (pl.: adott régió, város, stb.)
  • Visszterhes szerződés ( 228.§ (2) bek.): az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada
  • Ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást és a tilalmi időszakon belül a tilalommal érintett körben versenyt támaszt, kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítést a bíróság a felek megállapodását és a ténylegesen okozott kár mértékét figyelembe véve határozza meg.
  • A versenytilalmi megállapodás nem teljesítése vagy nem szerződészszerű teljesítése esetére a felek kötbért köthetnek ki ( 228.§ (5) bek.). Jelen esetben nem szükséges kifejezett károkozás, elegendő a kötelezettség megszegésének ténye is. A kötbérre vonatkozó Ptk-beli általános szabályok alapján a kötbér kikötését a feleknek a megállapodás megkötésekor, írásban kell megtenniük.

Elhatárolások:

1) A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Az Mt. 8.§ (1) bek. alapján a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Ez a kötelezettség erre irányuló külön megállapodás hiányában, illetve ellenérték fizetése nélkül is terheli a munkavállalót.

2) Titoktartási kötelezettség

Az Mt. 8.§ (4) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a munkája során tudomására hozott üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a munkavállalót erre irányuló kifejezett megállapodás nélkül is terheli, továbbá időbeli és térbeli korlátozás alá sem esik. Lényeges különbség továbbá, hogy a munkavállaló ellenérték megfizetése nélkül is köteles a tudomására jutott üzleti, illetve egyéb titoknak minősíthető információk megtartására.

3) „Felek között fennálló munkaviszonyra tekintettel”: amennyiben a felek a munkaviszony megszűnését követően kötnek olyan jellegű megállapodást, melyben a munkavállaló vállalja, hogy bizonyos gazdasági tevékenységtől tartózkodik, úgy erre a megállapodásra már az Mt. rendelkezései nem lesznek alkalmazandók, csak a Ptk. és a Tpvt. (1996. évi LVII. törvény – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) irányadó rendelkezései.

Versenytilalom megbízási, illetve vállalkozási szerződések esetén

A Ptk. szerződési jogra vonatkozó átfogó alapelve a szerződési szabadság, mely a 6:59.§ (2) bekezdésben nyert szabályozást. Ennek értelmében lehetőség van vállalkozási, illetve megbízási szerződések esetén is egyfajta versenytilalmi megállapodásra irányuló klauzulát felvenni a szerződésbe, mivel a szerződő felek gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatainak, ismereteinek védelmére nem csak munkaszerződések esetén van szükség. A korábban a Ptk. személyiségi jogvédelem körében szabályozott titokvédelem 2018 augusztusától egy külön törvényben, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben nyer szabályozást, mely törvény a 6.§-ban nevesíti az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének eseteit.

A fent említett szakasz (4) bekezdésének b) pontja kifejezetten nevesíti, hogy az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását, ill. felfedését jelenti az üzleti titok olyan hasznosítása, vagy felfedése, melyhez a jogosult nem járult hozzá, amennyiben erre olyan személy által került sor, aki üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást, vagy egyéb ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettséget sért. Mivel az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Ptk. személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései közül lettek kivéve és kaptak önálló törvénybeli szabályozást, így a kötelezetti kör tekintetében itt is érvényesül az, hogy az üzleti titok jogosultja abszolút jogosulti pozícióban helyezkedik el, vele szemben mindenki kötelezett, vagyis tartózkodásra köteles: a jogosult üzleti titka jogosulatlanul nem sérthető. Lehetőség van azonban arra is, hogy ezt a kötelezettséget a felek egy kifejezetten titoktartásra irányuló megállapodásban rendezzék. Erre a megállapodásra irányadók a kötelmi jog általános elvei, így a kölcsönös (szinallagmatikus) szolgáltatások koncepciója is. Ennek megfelelően szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, ami esetünkben azt jelenti, hogy az egyik fél a versenytilalmi kötelezettség vállalásáért a másik fél megfelelő ellenszolgáltatással (ellenérték) tartozik. Arra érdemes azonban figyelni az ellenérték meghatározásánál, hogy amennyiben a szerződés feltűnően értékaránytalan (Ptk. 6:98.§) lenne – akár abból kifolyólag, hogy túl magas, akár azért, mert túl alacsony a szerződésben kikötött ellenérték, a szerződés érvénytelen és a megtámadhatóság (Ptk. 6:89.§) jogkövetkezményei alkalmazandók rá (Ptk. 6:108-115.§§). A legfontosabb jogkövetkezmény az, hogy a szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. A gyakorlatban kialakultaknak megfelelően a kötelezettség tartama általában 2-5 év, míg az ellenérték tekintetében kötelezettségszegés esetére van lehetőség egyrészt egy meghatározott összeg kikötésére (átalánykártérítés), mely nem érinti a jogosult azon jogát, hogy a kötelezettől követelje az ezt az összeget meghaladó kárainak megtérítését is.

Fontos azonban, hogy versenytilalmi megállapodás alkalmazásakor szem előtt tartsuk a Tpvt. irányadó rendelkezéseit is, mivel egy ilyen megállapodás korlátozó hatással lehet az Alaptörvényben is nevesített (Alapvetés M) cikk) szabad versenyre. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül ugyanis egyrészt a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, másrészt a vállalkozások közti összehangolt magatartás is.

Más piaci szereplő piacra lépésének bármilyen módon való indokolatlanul akadályozása a Tpvt. 11.§ (2) f) pontja alapján vállalkozások közti megállapodásnak, ill. összehangolt magatartásnak, míg a törvény 21. § i) pontja alapján gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül.

dr. Dobos István / dr. Reim Szandra

Munkajoggal vagy versenytilalmi megállapodásokkal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151