Villamosenergia-kereskedelem és a villamosenergia-továbbítás elhatárolása

A villamosenergia-kereskedelem, illetve villamosenergia-továbbítás elhatárolása számos ingatlanfejlesztés, ingatlanberuházás során felmerül. Érdemes e két jogi kategóriát egymástól élesen elkülöníteni.

I. Villamosenergia-kereskedelem a Vet. rendelkezései alapján

A két fogalom elhatárolásánál a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: “Vet.“) rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény az értelmező rendelkezések 69. pontjában olyan tevékenységként definiálja a villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll. Mivel a konkrét esetben az energia értékesítésére nem saját felhasználásra, ellenérték fejben kerülne sor, az villamosenergia-kereskedelemnek, és így a Vet. 74. § (1) e) pontja alapján engedélykötelesnek tevékenységnek minősíthető.

II. Villamosenergia-továbbítás a Vet. rendelkezései alapján

Ugyanakkor, ha az energia-továbbítására saját tulajdonú vezetéken kerül sor, úgy nem villamosenergia-kereskedelemről, hanem a villamos energia továbbadásáról van szó. A Vet. értelmező rendelkezéseinek 44. pontja alapján magánvezeték a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál. A 61. pont szerint pedig továbbadásnak minősül a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére. Ebben az esetben tehát nem a kereskedelmi engedélyes, hanem a felhasználó értékesít a vételező részére. A Vet. alkalmazásában felhasználó az, aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez, míg vételezőnek az minősül, aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára.

A Vet. 66. §-a alapján a felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát.

A Vet. 39. § (1) bekezdése három esetben teszi lehetővé magánvezeték létesítését. Így magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

b) kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy

c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

A továbbadás nem, azonban a magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése engedélyköteles tevékenység, kivéve, ha a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. [Vet. 74. § (1) h)].

Emellett a továbbadáshoz bejelentési kötelezettségek is kapcsolódnak, melyek a villamosenergia-kereskedő [66/A. § (1)], valamint a hálózati engedélyes [39. § (3)] irányában állnak fenn.

A Vet. 39. § (4) alapján (4) a magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

Amennyiben ingatlanjoggal vagy energiajoggal kapcsolatos kérdése van, a Kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken kérdezhet kollégáinktól.