Magyarországon székhellyel rendelkező cég szolgáltatásának nyújtása esetén a magyar és EU-s hatályos szabályozás szerint különböző adójogi következmények léphetnek fel, amennyiben a szolgáltatást nem belföldi adóalany vagy magánszemély veszi igénybe.

I. Általános szabályok
Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre – függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk – szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe.
Főszabály szerint a vállalkozások közti tranzakcióknál, az ún. B2B viszonyok kapcsán megállapítható, hogy a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye lesz, vagyis ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található. Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége 2013. január 1-jétől, hogy ennek létét a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a szolgáltatást igénybevevő vállalkozás az adott szolgáltatást saját vagy munkavállalóinak személyes szükségleteire veszi igénybe, rá a nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtás szabályai fognak vonatkozni.
Ezzel szemben magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye.
Megállapítható tehát, hogy vállalkozások közti szolgáltatásnyújtásnál ÁFA nélküli számlázás történik, míg magánszemély, nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtásnál fel kell számítani az ÁFÁ-t.

II. A teljesítés helyének megállapításakor alkalmazandó különleges szabályok
A fent említett szabályokon kívül több olyan eset állhat fenn, ahol máshogy határozható meg a teljesítés helye a szolgáltatástól függően, ezek a szabályok néhány kivétellel csak a közösségi szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazandók. Így például ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás során teljesítés helye az ingatlan fekvése szerinti állam, személy szállítása esetén az útvonal, amit ténylegesen megtesznek, közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetén az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevőnek a birtokába adták, éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások esetén a szolgáltatás tényleges teljesítés helye.
A felsoroltakon kívül vannak olyan különleges szabályok, amelyek akkor alkalmazandóak, ha az igénybevevő nem adóalany. Ilyennek minősül többek között az ügynöki szolgáltatás, a termékfuvarozás vagy a terméken végzett bérmunka.
Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások esetén adófizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a felsorolt tevékenységeket ténylegesen végzik, azonban ez csak a B2C viszonyokban érvényesülő szabály, a vállalkozások közti szolgáltatásoknál a főszabály lép életbe, tehát az igénybevevő székhelye állapítja meg, melyik állam joga szerint kell az ÁFÁ-t viselni.
Az Áfa-törvény továbbá felsorol bizonyos szolgáltatásokat, amelyek esetében kiterjeszti az alkalmazási kört harmadik országban letelepedett magánszemélyekre is, ilyenkor a teljesítési hely az adott magánszemély lakóhelye szerinti állam lesz. Ezen szolgáltatások közé tartozik többek között a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése, reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, fordítói, mérnöki szolgáltatások, adatfeldolgozások, banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, munkaerő-kölcsönzés, valamint a termék bérbeadása.

III. Digitális szektorban történt változások
Végül megemlíthető még a telekommunikációs, rádiós és televíziós műsorszolgáltatások és elektronikus szolgáltatások köre, amely esetében 2015 januárjától kezdődően, amennyiben a szolgáltatást nem adóalanynak nyújtják, a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget, tehát ebben az esetben is ÁFA nélküli számlázás történik. Ezzel a körrel kapcsolatban 2015-ben létrejött az ún. MOSS (Mini-One-Stop-Shop), amely egy szűkített egyablakos ügyintézésnek felel meg. A vállalkozások ehhez önkéntesen csatlakozhatnak, és lehetőség nyílik arra, hogy a saját tagállamban való regisztrálás után egyidejűleg teljesítsék az adókötelezettségüket, amelyek a különböző tagállamokban merülnének fel, anélkül, hogy minden tagállamban külön regisztrálnák magukat és a helyi adószám alatt szolgálnák ki vevőiket.

Amennyiben Önnek adójoggal kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.