Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés.

I. Munkaügyi ellenőrzések

Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken olvashat: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=721

II. Munkaügyi hatóság ellenőrzési jogköre

A teljesítési láncolat végén munkavállalók állnak, akik a munkabérüket foglalkoztatási jogviszony alapján kapják, mivel ez a jogviszony jellemzően munkaviszony, a továbbiakban a munkaviszonyra korlátozva értelmezzük a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) releváns rendelkezéseit.

A munkaügyi hatóság hatásköre a Met. 3. § (1) bek. g) alapján  kiterjed a munkabér védelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére is, így annak vizsgálatára, hogy sor került-e a munkabér munkavállalóknak történő kifizetésére. Munkabérnek kell tekinteni a Met. értelmében többek között a munkaviszonyra tekintettel a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabért és bérpótlékot, továbbá a jogszabály alapján járó illetményt és illetménypótlékot is.

III. Fővállalkozó kötelezése a munkabér kifizetésére

A munkaügyi hatóság eljárása hivatalból indul. Munkaügyi ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság felhasználhatja az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatókra vonatkozó az építésügyi hatóság által továbbított, az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó adatokat is.

Egy teljesítési láncolat kapcsán fővállalkozóként számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy a munkabérek alvállalkozók általi megfizetése elmarad. A Met. 6. § (1) bekezdésének i) pontja ezekre a szituációkra mondja ki, hogy a munkaügyi hatóság az eljárásában intézkedésként kötelezheti az 1. § (10) bekezdés szerinti felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére.

 IV. Mit is jelent mindez a fővállalkozó szemszögéből nézve?

A rendelkezés értelmében a munkaügyi hatóság kötelezheti a fővállalkozót az általa bevont alvállalkozó, mint munkáltató, által ki nem fizetett munkabérek kifizetésének teljesítésére. Ezzel a fővállalkozót a jogalkotó arra ösztönzi, hogy körültekintően és felelősségteljesen válasszon alvállalkozót, akár azt is vegye figyelembe ennek kapcsán, hogy van-e valamilyen likviditási problémája az adott alvállalkozónak.

Az adott rendelkezés nem az idei év újdonsága, hiszen a vonatkozó szakasz már a 2016. évi XXXIX. törvénnyel bekerült a Met. rendelkezései közé és 2016. szeptember 30-án hatályba is lépett. A rendelkezés 2017-ben módosult, a fővállalkozóra történő visszautalást módosította a jogalkotó, ugyanis korábban a Met. 1. § (8) bekezdésére utalt vissza a 6. § (1) bekezdésének i) pontja. Megjegyezzük, hogy a jelenlegi hatályos szöveg szerint a felelős fővállalkozót a Met. 1. § (10) bekezdése határozza meg, a hivatkozott szakasz bekezdése azonban sem a Met. korábbi, sem a jelenlegi és sem a későbbi időállapotában nem található meg.

Munkáltató alatt a Met. 1. § (1) bekezdésének i) pontja szerint azt a természetes vagy jogi személyt kell érteni, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat. A munkaviszony fogalma alatt a Met. 1. § (1) bekezdésének h) pontja szerint többek közt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyt kell érteni.

V. Atipikus munkaviszony esetén fennálló felelősség

Napjainkban számolni kell az atipikus munkaviszonyok terjedésével, ennek számos oka lehet oka lehet, ideértve akár a technika fejlődését, vagy esetlegesen a szakképzett munkaerő hiányát is. A munkaügyi hatóság ellenőrzése kiterjed a munkaviszonyra, ezen belül az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyra is. Számolva ezen foglalkoztatási formákkal és egyre növekvő mobilitással a Met. 2016. október 30-tól hatályos rendelkezése szerint a munkaügyi hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg akkor is, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Szépvölgyi Enikő 

Építési joggal, építőiparral kapcsolatos jogi kérdése van? Munkatársaink szívesen állnak rendelkezésükre!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151