Korlátozott iratbetekintési jog az új közbeszerzési törvény alapján

Az iratbetekintés a közbeszerzés egyik fontos garanciális jogintézménye, mely kapcsolatban áll a nyilvánosság, a jogorvoslati joghoz való jog, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának alapelveivel.

I. Az iratbetekintés jelentősége a közbeszerzési eljárásban

Az iratbetekintéshez fűződik a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjának meghatározása, amely a jogorvoslati határidők megállapítása szempontjából releváns.

Az ajánlattevők az eljárást lezáró döntés esetében a jogsértésnek a tudomásukra jutásától számított tíz – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 115.§-a szerinti eljárás esetén öt – napon belül nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. (A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.) A tudomásszerzés időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben szereplő, a megtekintett iratokat érintő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő tíz napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az új Kbt. ezt a határidőt a korábbi 15 napos határidőt tartalmazó szabályozáshoz képest csökkentette. Ez a szabályozás egyébként nem zárja ki, hogy később iratbetekintésre kerüljön sor, csak a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő meghatározásával okafogyottá teszi azt.

II. Az iratbetekintést az új Kbt. az alábbiak szerint szabályozza:

45. § (1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.

III. Az iratbetekintés terjedelme

Az új Kbt. a korábbi szabályozáshoz képest korlátotok közé szorította az iratbetekintés lehetőségét azzal, hogy előírta, hogy az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, és az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni, továbbá, hogy más gazdasági szereplők ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.

A törvény indoklása kifejti, hogy ennek indoka a korábbi jogszabályi környezetben kialakult káros gyakorlat, amely szerint a gazdasági szerepelők egymás ajánlatait teljes mértékben átvizsgálták és lényegében újra értékelték annak érdekében, hátha találnak valamilyen olyan hibát, amit az ajánlatkérő esetleg nem vett észre, és ezzel a maguk javára fordíthatják a közbeszerzési eljárás eredményét. A törvény ennek a gyakorlatnak kívánt gátat vetni, tekintettel arra, hogy az új Kbt. azt az alapvető elvet követi, miszerint az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése nem a gazdasági szereplők, hanem az ajánlatkérő feladata.
Az ajánlatkérő a betekintést csak gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani.

A törvény nem határozza meg, hogy milyen pontossággal kell a feltételezett jogsértést meghatározni, továbbá a gazdasági szereplők az eljárás során csak a hiánypótlási felhívás, felvilágosítás kérés és a Kbt. 72.§ alapján történő indokláskérés tartalmát ismerik, ami azonban nem elegendő ahhoz, hogy következtetést vonhassanak le arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban/részvételi jelentkezésben hol és milyen hibák fordulhatnak elő. A gazdasági szereplők így csak általánosságban tudnak feltételezhető jogsértést megfogalmazni, és Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel az ilyen indoklást nem tudja elutasítani.

IV. Az iratbetekintés biztosításának ideje

A korábbi 2011. évi CVIII. törvény 80. § (4) bekezdése rögzítette, hogy az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Azaz a napot az iratbetekintést kérelmező határozta meg, míg az ajánlatkérőnek a pontos időpont meghatározásában volt szabadsága.
E rendelkezést módosította az új Kbt., miszerint az iratbetekintést az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ajánlatkérő biztosítani.

Az új rendelkezés az ajánlatkérőre nézve előnyös változást tartalmaz, mivel szélesebb döntési lehetőséget biztosít számára az iratbetekintés időpontjának meghatározásában.

A gazdasági szereplőknek az iratbetekintési kérelmet az összegezés kézhezvételtől számítva minél előbb célszerű benyújtaniuk, hogy az előzetes vitarendezési és/vagy jogorvoslati kérelem benyújtására még a szerződéskötési moratórium lejárta előtt sor kerülhessen jogsértés érdemi orvosolhatóságának lehetősége végett.

V. Az új szabályozás hatása

Az iratbetekintés szabályainak új Kbt. szerinti szabályozása kapcsán még feladat vár a joggyakorlatra annak tekintetében, hogy mi az a határ, amin túl megtagadható az iratbetekintés biztosítása a gazdasági szereplők számára. Annak azonban, hogy a dokumentumokba történő iratbetekintés nem lehet teljes körű, az a hatása, hogy csökken a nyilvánosság elvének érvényesülése és a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának ellenőrizhetősége az ajánlattevők részéről. A törvényhozó egyéb módosításokkal igyekezett a nyilvánosság elvét és a kapcsolódó alapelvek érvényesülését erősíteni, azonban a kérdés az, hogy összességében valamennyi változás milyen hatást fog eredményezni, és ezt a tételes jogszabályokon túl a kialakuló joggyakorlat és jogértelmezés miként fogja befolyásolni.

Amennyiben Önnek közbeszerzési joggal, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kérdése van, forduljon bizalommal irodánkhoz.