Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után.

I. Kell-e adózni a részvények átruházása után?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli. Mivel az Szja törvény 3. § 34. pontja értelmében a kft. üzletrész szintén értékpapírnak minősül, ezért a törvény alapján árfolyamnyereségből származó jövedelemnek kell tekinteni az üzletrész magánszemély általi átruházásából származó bevételt is, és a részvényre vonatkozó adózási szabályok megfelelően alkalmazandók.

Mekkora az adó mértéke?

Az Szja. törvény értelmében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek kell tekinteni az értékpapír átruházásából (értékesítéséből) befolyó összegnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Adózási szempontból ugyanakkor rendkívül fontosságú az a szempont, hogy a vevő a törvény értelmében kifizetőnek minősül-e. Kifizető lehet a bank vagy egy cég, a magánszemély vásárló azonban nem. Ez utóbbi esetben a vevő a teljes vételárat fizeti meg az eladónak, kifizetőnek történő értékesítés esetén azonban az összegből levonásra kerül a 15 5-os mértékű személyi jövedelemadó és a 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is.

Kivételek

Amennyiben a részvényeladás veszteséges volt, vagyis a részvényhez kapcsolódó kiadások meghaladják az abból származó bevételeket, adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
Mentesül továbbá az EHO megfizetése alól az, akinek máshonnan befolyó jövedelme, bevétele után már legalább 450 ezer forint összegű járulék megfizetésre kerül. Amennyiben az adózó ilyen tartalmú nyilatkozatot tesz, de év végére a befizetett EHO összege mégsem éri el a fenti összeghatárt, akkor 6 %-kal növelt értékű EHO-t kell megfizetni.
A törvény szerint továbbá nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni, ez az összeg az EHO alól is mentes.

Amennyiben cégjoggal vagy adójoggal kapcsolatos kérdése van, forduljon irodánkhoz bizalommal.