Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja.

Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését?

1. A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése

A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb, fentiekben részletesen kifejtett károkozó magatartásától, hogy ezekben az esetekben viszonylag pontosan meg vannak határozva azok a magatartások, amik kártérítési felelősséget vonnak maguk után, így könnyebb lehet a bizonyítás teljesítése a munkáltatónak. Versenytilalmi megállapodásoknál/titoktartási megállapodásnál gyakori megoldás az, hogy a megállapodás részletesen felsorolja – példálózó jelleggel – azokat a munkavállalói magatartásokat, amik biztosan a megállapodás megszegését jelentik.

Egyebekben az említett két megállapodás megszegése esetén is (még akkor is, hogy önálló szerződés/megállapodásról van szó) az Mt. 179. §-a, tehát a fent részletezett szabályok szerint alakul a munkavállaló kártérítési felelőssége, vagyis marad a felróhatósági alapú, munkáltatónak „kedvezőtlenebb” felelősségi szabályozás. De hangsúlyozandó, hogy e megállapodások megszegése esetén könnyebb lehet a munkáltatónak bizonyítania a kártérítés megállapításához szükséges feltételeket, és a munkavállaló is nehezebben fogja tudni kimenteni magát, ha a munkavállaló a megállapodásban egy konkrétan megnevezett magatartást szeg meg. Tehát abban az esetben, ha megállapodás részletesen meghatározza, hogy a felek mit tekintenek munkáltatói érdeket sértő vagy veszélyeztető magatartásnak, vita esetén a munkáltatónak elegendő lesz azt igazolnia, hogy a munkavállaló megsértette a megállapodás vonatkozó konkrét rendelkezéseit.

Amennyiben a munkavállaló megszegi a fenti megállapodásokat, akkor a munkáltató az Mt. és a Ptk. a kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti az igényét. Ezekből az következik, hogy a munkáltató természetesen „nem tetszőleges” összeget érvényesíthet a munkavállalóval szemben, hanem a kárához igazodó mértékű összeget (ténylegesen bekövetkezett kár összege (vagyoncsökkenés), elmaradt vagyoni előny és a hátrányok kiküszöböléséhez szükséges összeg).

Ami ezen megállapodások megszegése esetén könnyíteni tudják a munkáltató helyzetét, az a szerződésszegés esetére kikötött kötbérfizetési kötelezettség. A kötbérnél lehetséges az, hogy tulajdonképpen „majdnem bármekkora összeget” lehet érvényesíteni a munkavállóval szemben, ha az a megállapodást megszegi. Ugyanis a kötbér összege tetszőleges nagyságú lehet, de nagyon magas összeget azért nem érdemes kikötni, mert azt mérsékelheti a bíróság. A kötbér kikötése továbbá azért is előnyös a munkáltatónak, mert amennyiben a munkavállaló megszegi a megállapodást (például egy, a megállapodásban pontosan megnevezett kikötést), akkor a munkavállalónak szinte biztosan fizetnie kell. A bírósági gyakorlat szerint ugyanis a kötbér érvényesítéséhez a kár bizonyítása nem szükséges, sőt az sem, hogy a jogosultnak egyáltalán kára jelentkezzen. Egyébként amennyiben a felek a megállapodás megszegése esetére kötbért kötöttek ki, amennyiben a munkáltatónak a munkavállaló magatartása miatt a kötbérösszegen felül egyéb kára keletkezett – és ezt bizonyítani is tudja – akkor a munkáltató ezen összeg iránti igényét is érvényesítheti a munkavállalóval szemben.

2. Megállapodások vállalkozások között

A versenytilalmi megállapodások, valamint titoktartási megállapodások megkötése nemcsak a munkavállalókkal képzelhető el, ezek gyakran alkalmazott megállapodások a különböző vállalkozások között is. Így az üzleti életben érdekes és gyakorlatias kérdésként merülhet fel az, hogy mi a helyzet akkor, ha egy velünk szerződésben álló vállalkozás a fentiekben említett megállapodásokat megszegi. Vajon meddig, milyen összegig felelnek a megállapodások megszegésért? Konkrét példával élve: egy hárommillió forintos jegyzett tőkével rendelkező szerződési partnerünk (egy kft.) megszeg egy tízmillió forint kötbér összegben kikötött, titoktartási megállapodásra vonatkozó megállapodást.
Amennyiben a hitelező be kívánja hajtani a tízmillió forintos kötbérkövetelését, akkor is vonatkozik a korlátolt felelősségű társaságra, hogy az csak a törzstőkéig felel?

A feltett kérdésre válaszolva: az, hogy a Kft. 3 milliós törzstőkével rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy csupán ekkora összeggel tartozna helytállni. Lehet, hogy nyereségesen működik a társaság, és a törzstőkén felül nagy vagyonnal rendelkezik. Így amennyiben e szerződéses partner megszegne egy megállapodást, amit a hitelező bírósági eljárásban érvényesít vele szemben, illetve az eljárás eredményeképpen születik egy jogerős, végrehajtható marasztaló határozat a társasággal szemben, akkor végrehajtást lehet rá vezetni. A végrehajtás során pedig a társaság egész vagyona végrehajtás alá kerülhet, nem csak a törzstőke. Ugyanez, ha felszámolási eljárás kezdődne ellene, akkor is az egész vagyonával felel a hitelezőkkel szemben.

A korlátolt felelősség a tagok helytállási kötelezettségére vonatkozik, ugyanis csak az ő felelősségük korlátozott (nem pedig magának a kft.-nek). Azonban ez a korlátozott felelősség is áttörhető a Ptk. alapján pl. az ügyvezető vagy a tagok a cégnek kedvezőtlen magatartása esetén. Tehát pl. a Ptk. 3:2. § alapján, ha egy felszámolási eljárás eredményeképpen megszűnne jogutód nélkül a kft., és nem tudja kielégíteni a tízmilliós követelésre vonatkozó igényt, akkor még lehetséges, hogy a tagok vagy az ügyvezető felelni fognak saját vagyonukkal a követelésért, amennyiben azok visszaéltek a korlátozott felelősségükkel.

Dobos István ügyvéd / Rakonczai Kitti

 

Munkajoggal, felelősségi kérdéssel vagy versenytilalmi megállapodással kapcsolatos kérdése van?

Ügyvédi irodánk szívesen áll rendelkezésére!

Kapcsolat

 

Dobos István ügyvéd /dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151