Szellemi eszközök értékelése

Az előző blogbejegyzésünkben bemutatott elméleti lehetőségek azonban gyakorlati kérdéseket vetnek fel, melyek közül talán a legfontosabb egy számviteli jellegű kérdés, mégpedig az, hogy hogyan lehet a szellemi vagyon értékét megállapítani a társaságokba való bevitel érdekében. Erre az IAS/IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szabályrendszere ad választ, mely egy olyan standardizált számviteli szabályrendszer, melyet az International Accounting Standards Board, vagyis a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület bocsátott ki azzal a céllal, hogy a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök vállalkozások finanszírozásában

Jogos kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehet a gyakorlatban megállapítani olyan javak értékét, melyek sok esetben nem tárgyiasultak, kézzel fogható megjelenési formájuk nincs, illetve hogy ezek hogy használhatók fel adott esetben egy vállalat finanszírozásában, illetve milyen módon teremtenek cégértéket. A szellemi eszközök értéke Szellemi vagyon értékéről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az mérhető gazdasági hasznot hoz a felette rendelkezőnek, vagy növeli más kapcsolódó eszköz értékét. Szellemi vagyon hasznosítása által…

Read more Leave a comment

Intellectual Property Management – A szellemi tulajdonról általában

Gyakran felvetődő probléma, hogy a humánkapacitás szintjén megjelenő kreativitás, tárgyi tudás, tapasztalat, illetve más egyéb képességek illetve ezek tárgyiasult megtestesülései (pl.: dokumentumok, rajzok, egyéb innovációk) milyen módon kamatoztathatók egy cég életében. Fontos leszögezni, hogy önmagában az a tény, hogy ezen javak kézzel fogható formát öltöttek, még nem teszi őket védett szellemi tulajdonná. Lajtsromozás VS. szerzői jog A védettséget egy következő lépéssel lehet elérni, mégpedig egy megfelelő eljárás lefolytatásával, mely eljárás…

Read more Leave a comment