Ha az adós nem fizet – A követelések behajtásának útjai

A gazdaság egyes szereplőinek és gyakran a magánszemélyeknek is kiemelt problémája a követeléseik érvényesítése, tehát az adós magánszemély vagy cég fizetésre történő rászorítása. Különösen nagy problémát okoz a kintlévőségek magas volta az építőiparban, de a jelenség egyéb szektorokban, illetve a magánszemélyek ügyei esetén is elterjedt. A követelés jogszerű érvényesítésére a magyar jog számos lehetőséget kínál. Ezen lehetőségek között történő választást minden esetben az ügy egyes körülményei, így a tartozás összege,…

Read more

A vallomástétel megtagadásának további esetei

Korábbi cikkünkben a tanú vallomástétel-megtagadásának lehetőségeit kezdtük elemezni, utalva ott arra, hogy a négy esetből azon írásban csak kettővel foglalkozunk részletesebben. Jelen írásunkban – az előző cikk folytatásaként – a korábban félretett, a felsorolásban az utóbbi két helyen szereplő eseteket elemezzük. A vallomástétel megtagadása esetén a tanú választhat, hogy a fennálló körülmény ellenére tesz-e vallomást, vagy él a törvény adta lehetőséggel, és megtagadja. A tagadást négy esetben engedélyezi a törvény:…

Read more

Tartozások és jogviták az építőiparban

Az építőipar valamennyi résztvevője által jól ismert probléma a rossz fizetési morál, a rendszeres fizetési késedelmek és a körbetartozások problémája. Praxisunkban is látható, hogy főleg a kis- és középvállalkozások kerülnek nehéz helyzetbe amiatt, mert jelentős késéssel, vagy egyáltalán nem fizeti ki a megrendelő vagy a fővállalkozó a vállalkozási szerződés szerinti vállalkozói díjat. Szintén jelentős probléma a garanciális visszatartások határidőn túli visszatartása, gyakran teljesen alaptalanul történő hibás teljesítésre való hivatkozással. A…

Read more

Tanúvallomás megtagadása

Akár terheltként, akár tanúként veszünk részt a büntetőeljárásban, fontos tudnunk, hogy a tanú nem feltétlenül köteles vallomást tenni, ha erre a hatóság felhívja. Az eljárás eredményessége miatt a törvény viszont ezt a lehetőséget nem biztosítja mindig és mindenkinek, hanem csupán meghatározott körben. Annak, ha a tanú nem tesz vallomást, két nagy esetköre lehetséges: vagy már eleve ki sem hallgatható tanúként, vagy megtagadja a vallomást. Megtagadási okok A vallomástétel megtagadása esetén…

Read more

Fellebbezés büntetőügyben az elsőfokú bíróság ítélete ellen

A fellebbezés a büntetőeljárásban kimeríthetetlenül nagy téma, hiszen számos határozat ellen enged (illetve néhánnyal szemben nem enged) a törvény fellebbezést, és minden esetben változik, hogy ki fellebbezheti meg a támadott határozatot, milyen indokokra való hivatkozással. A terhelti jogok áttekintése és a büntetőeljárás szakaszai áttekintése után jelen írásunkban így csak az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés jellemzőivel foglalkozunk. Ki fellebbezhet? Az ítélettel szemben fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyész, a pótmagánvádló,…

Read more

A terhelt jogai a büntetőeljárásban

„Jogában áll hallgatni” – ismét a közismert tájékoztatáshoz nyúlunk vissza, hisz akár fekete humor okán, akár beidegződésből, de sokaknak ez az első, ami eszükbe jut a jogaikról. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a magyar jogrendszer ennél jóval széleskörűbb jogokat enged a vádlottaknak, akiknek a többsége viszont ezzel nincs tisztában. Jelen írásban röviden áttekintünk néhány fontosabb jogot, és azok szerepét az eljárás során. A jogorvoslathoz való jog Bizonyos ésszerű keretek között a…

Read more

A képviselő „tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more

Mi is az a vádalku és mikor lehetséges?

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak neveznek, a büntetőeljárási win-win szituáció tipikus esete: a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről, a hatóság pedig ezáltal olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket egyébként nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna beszerezni. ***FIGYELEM! A cikk tartalma a 2014-es állapotot tükrözi, azóta hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló törvény, így jelen cikk mai nap már csak mint…

Read more