Akár terheltként, akár tanúként veszünk részt a büntetőeljárásban, fontos tudnunk, hogy a tanú nem feltétlenül köteles vallomást tenni, ha erre a hatóság felhívja. Az eljárás eredményessége miatt a törvény viszont ezt a lehetőséget nem biztosítja mindig és mindenkinek, hanem csupán meghatározott körben. Annak, ha a tanú nem tesz vallomást, két nagy esetköre lehetséges: vagy már eleve ki sem hallgatható tanúként, vagy megtagadja a vallomást.

Megtagadási okok

A vallomástétel megtagadása esetén a tanú választhat, hogy a fennálló körülmény ellenére tesz-e vallomást, vagy él a törvény adta lehetőséggel, és megtagadja. A tagadást négy esetben engedélyezi a törvény:
– a tanú terhelt hozzátartozója
– aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben
– aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles
– a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben.
Jelen írásunkban csak a hozzátartozói minőséget, illetve a bűncselekmény elkövetésével való megvádolást tárgyaljuk, az utóbbi két esettel külön cikkben foglalkozunk.

Hozzátartozó fogalma

Hozzátartozó alatt a törvény az egyeneságbeli rokont, és ennek házastársát vagy élettársát, az örökbefogadó és a nevelőszülőt (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvért és a testvér házastársát vagy élettársát, a házastársat, az élettársat, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokonát és testvérét érti. A hozzátartozói viszonnyal kapcsolatban fontos, hogy két, kérdésesnek tűnő esetben is figyelembe kell venni: ha a bűncselekmény elkövetésekor nem állt fenn, de utóbb igen, illetve ha az elkövetéskor fennállt, de utóbb megszűnt – ezek nyilvánvalóan a nem vérségi alapú kapcsolatoknál merülhetnek fel, mint például a házastárs vagy az élettárs (és ez a fenti felsorolás szerint kihat az apósra, anyósra, sógorra is).

Amennyiben kétséges, hogy a terhelt és a sértett között akár az elkövetés idején, akár az eljárás során élettársi viszony állt fenn, a sértettnek a vallomástétel alóli mentességet biztosítani kell. Az élettársi viszony fennállásának megítélése ugyanis nem kizárólag a kihallgatandó személy egyoldalú nyilatkozata alapján történik, hanem ebben az esetben a hatóságnak hivatalból vizsgálódnia kell – a visszaélések elkerülése végett.

A bűncselekménnyel vádolásra való hivatkozás esetén a törvény szerint nem teljes körű: amíg a terhelt hozzátartozója teljes egészében megtagadhatja a vallomástételt, ebben az esetben csak az ezzel kapcsolatos kérdésben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt. Tanúként célszerű higgadtan, megfontoltan válaszolni a kihallgatás során a kérdésekre, ugyanis az olyan kérdés feltevését, amely önvádra vezethet, a törvény nem tiltja – hiszen a vallomás megtagadása nem kötelező, az a tanú belátására van bízva. A feltett kérdésre adott elhamarkodott választ pedig célszerű elkerülni, s előbb végiggondolni, hogy a tanú kíván-e erre a jogára hivatkozni, s így megtagadni a válaszadást.

A hozzátartozói viszony, valamint a hozzátartozó bűncselekménnyel vádolása mint mentességi okok, különleges viszonyban vannak egymással. A tanú ugyanis dönthet úgy, hogy a terhelttel kapcsolatban fennálló hozzátartozói viszony ellenére vallomást tesz, azonban egyes kérdésekben megtagadja a vallomástételt, mert azzal a terheltet (egy másik) bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ilyen lehet például az az eset, ha a tanú azt mondja, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekményt a terhelt nem követte el, mert a kérdéses időben a közös otthonukban tartózkodott, azonban nem mondja meg, hogy mit csinált otthon, mert akkor például azzal kellene vádolnia, hogy bélyeget hamisított.

További szabályok

A tanúvallomást az az önvádra kötelezés tilalmára való hivatkozással nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt
a) vele szemben a feljelentést a vádalku miatt elutasították,
b) vele szemben a nyomozást a egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt vagy vádalkura való tekintettel megszüntették,
c) vele szemben a büntetőeljárást tevékeny megbánás miatt megszüntették,
d) vele szemben a büntetőeljárást a vádemelés elhalasztása miatt vagy büntethetőséget megszüntető egyéb ok megszüntették, illetőleg
e) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem büntethető.

Fontos tudni, hogy ha a tanú a vallomástételt az eljárás egy későbbi szakaszában megtagadja, az azt megelőző valamennyi vallomását figyelmen kívül kell hagyni. Kihallgatható viszont az a személy, aki a tanútól a bizonyítandó tényről nem hivatalos eljárása során vagy azzal összefüggésben szerzett tudomást.