Új építésű ingatlanok és a jótállás (garancia)

Ingatlanok vásárlása esetén a vevőket számos kockázat terheli abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. Bár azt hinnénk, hogy ez a kockázat új építésű ingatlanok esetében kevésbé jelentős – manapság, amikor többnél több lakást húznak fel naponta – a tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis résen kell lenniük az új lakások vevőinek is. Elég csak abból kiindulni, hogy ezeknek az új…

Read more Leave a comment

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A választottbíráskodás a polgári per egyik alternatívája, a nem állami úton történő vitarendezés egyik lehetséges változata. A választottbíráskodás lényege, hogy a felek a magánjogi akaratnyilatkozatukkal a rendes bírósági útról lemondva az általuk kötött szerződéssel létrehozott döntéshozó szervre bízzák a jogvitájuk elbírálását. A választottbírósági eljárás több vonzó tulajdonsággal is rendelkezik: a felek választhatják ki a döntéshozók személyét, a bíróság eljárását az eljárási szabályok alakításával saját maguk alakíthatják és az eljárás gyorsasága…

Read more Leave a comment

Mit értünk jogi szempontból garanciaszerződés alatt? Melyek a tipikus felhasználási esetei?

A garancia intézményét a köznapi szóhasználat a jótállás intézményével azonosítja. A jótállás azonban nem tévesztendő össze a garanciaszerződéssel, hiszen az előbbi a szerződésszegés, nevezetesen a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye. Ezzel szemben a garanciaszerződés – mint látni fogjuk – egy személyi biztosíték, ami arra szolgál, hogy egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítsa. 1. A garanciaszerződés A Ptk. szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján…

Read more Leave a comment

Felelősség korlátozása a szerződésekben

A felek a szerződést abban bízva kötik meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a kötelezettek a meghatározott feltételeknek megfelelően majd teljesítik. A gazdasági életben azonban a legtöbb tevékenység kockázattal jár, így egy szerződés megkötése esetében is felmerülnek bizonyos kockázatok. Könnyen előfordulhat, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja, vagy nem akarja a meghatározott feltételeknek megfelelően teljesíteni.  A gazdasági élet szereplőiként a kötelezettek számolnak ezzel az eshetőséggel, és ennek…

Read more Leave a comment

Szerződés megszűnése, megszüntetése

A szerződések gazdasági és mindennapi életünk elemi részei. Előfordul azonban a szerződéses ügyletek kifejtése során, hogy valamelyik, vagy adott esetben, mint két fél számára érdektelenné válik a szerződés további léte, vagy annak teljesítése, mely esetben fontos kérdés, mit árul el számunkra Polgári Törvénykönyvünk a szerződések megszüntetésének szabályairól. 1. Szerződés megszűnése: Főszabály szerint egy szerződés megszűnhet az azt megkötő felek közös megegyezésével, tehát akarategységben, továbbá egyoldalúan, azaz csak az egyik fél…

Read more Leave a comment

Az e-napló lezárása, mint visszatérő probléma az építési projektek során

A 191/2009. (XI. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kivr.) 24/B. § (1) bekezdése kimondja „Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az e-építési napló…

Read more Leave a comment

E-napló – Jogi összefoglaló

Ahhoz, hogy e-naplóról beszélni tudjunk először is definiálnunk kell azt a szerződést, amellyel kapcsolatban ez felmerülhet, ezt fogalmat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Új Ptk.) 6:252. §-a szabályozza, amely alapján kivitelezési szerződésről akkor beszélhetünk, ha „(1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. 1. Jogi alapok (2) A munka elvégzéséhez szükséges…

Read more Leave a comment

Többletmunka – pótmunka elszámolása építési projekt esetén

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát. 1. Jogszabályi háttér: Ptk. 6:244. § szerint „(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt,…

Read more Leave a comment

Választottbíróság kikötése általános szerződési feltételekben – Lehetséges?

1. Mi minősül Általános Szerződési Feltételnek? Mi is az az ÁSZF? A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) XV. fejezete szól az Általános Szerződési Feltételekről. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében „Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.” Tipikusan ilyen általános…

Read more Leave a comment