A részesedésszerzés lehetőségei zártkörű részvénytársaság esetén

Az részvénytársaságoknak a magyar jogrendszerben két típusa létezik: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.). A legfőbb különbséget a két részvénytársasági forma között az képezi, hogy míg a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdén jegyezve, addig az Nyrt. részvényei igen. Egyebekben részvénytársaság csak zártkörű formában alapítható, majd bizonyos feltételek esetén válhat később nyilvánosan működővé. A részvénytársaság tehát egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű…

Read more

A társasház közös tulajdonba tartozó épületrészeit érintő állagmegóvás

„Közös lónak túros a háta”, szól így a mondás. A közösködés problémájára a társasházak tökéletes példaként szolgálnak. A társasház ugyanis nemcsak külön tulajdonban lévő lakásokból áll, hanem külön tulajdonként meg nem határozott, közös tulajdonba tartozó épületrészekből is. A külön tulajdonba tartozó lakásokkal, helyiségekkel a társasházi tulajdonostársak között ritkán merül fel vita, hiszen ezen helyiségekkel kapcsolatos intézkedések, felújítások, egyéb állagmegóvási tevékenységek iránt a tulajdonosok önállóan jogosultak fellépni. Más a helyzet azonban,…

Read more

Összefoglaló: Franchise szerződés gyakori kikötései és a versenytörvény

A franchise (keret)szerződések részét gyakran képezik olyan rendelkezések, amelyek árrögzítést, viszonteladói ár kizárólagos meghatározását vagy a minimális eladási ár meghatározását tartalmazzák. Ezen rendelkezések azt eredményezik, hogy a franchise átadónak lehetősége van arra, hogy a franchise átvevő által eladott termékek/nyújtott szolgáltatások árát, minimális árát egyoldalúan meghatározhatja. Gyakran tartalmaznak ezen szerződések továbbá versenytilalmi megállapodásokat is, amelyek a franchise átvevő jogát korlátozzák abban, hogy a franchise tevékenysége megszűnését követően meghatározott időn belül hasonló…

Read more

Cégjog – Ügyvezetői és tulajdonosi felelősség

I. Az ügyvezető a társaság felé a Ptk-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítéséért való felelősségi szabályai szerint köteles helytállni, az ügyvezető által külső harmadik személyeknek okozott károk esetén azonban maga a társaság köteles a helytállásra. Kivétel ez alól, ha a kárt szándékosan okozta, ekkor ugyanis a társasággal egyetemlegesen felel. (3:24. § ) Ez a szabály azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, de kielégítetlen hitelezői…

Read more

Az ügyvezetői tevékenység korlátai a szerződéskötéssel kapcsolatban

Az ügyvezető szerződéskötési képessége és ennek esetleges korlátai a gazdasági társaság képviseletével függ össze. A képviselet ugyanis azt jelenti, hogy egy személy a társaság nevében aláírhat, azaz jognyilatkozatot tehet. A vállalkozások törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők látják el harmadik személyekkel szemben, illetve a bíróságok és hatóságok előtt. A vezető tisztségviselő képviselői jogállása megválasztásával automatikusan keletkezik, és általános, azaz korlátozás nélkül kiterjed a vállalkozás valamennyi ügyére és jognyilatkozatára, főszabály szerint tehát…

Read more

Céggel szemben törvényességi felügyelet esetei

A magyar gazdaság működtetésében a jogi személyek fontos szerepet töltenek be, így ezek állami ellenőrzésének folyamatos biztosítása mindenkinek közös érdeke. A gazdasági társaságok fölött a törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes, törvényszék mellett működő cégbíróság gyakorolja. A jogi személyek – és így a gazdasági társaságok – feletti törvényességi felügyelet alapelvi szintű szabályait a Ptk. rögzíti. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt…

Read more

Következménykárok a kellékszavatoság és jótállás intézménye körében

Lakások kivitelezése, építése esetén a hibás teljesítés, és annak kapcsán a kellékszavatosság és jótállás intézményének ismerete előnnyel jár, hiszen sok esetben az új lakások kivitelezése nem sikerül hibátlanul. Korábbi írásainkban a jótállás és kellékszavatosság témakörét részletesen körbejártuk. Jelen írásban kifejezetten arra keressük a választ, hogy milyen lehetőség van az úgynevezett következménykárok érvényesítésére. A hibás teljesítés körében először érdemes tisztázni a hibás teljesítéssel okozott károk fogalmát, fajtáit, így körüljárni azt, hogy…

Read more

Kellékszavatossági és jótállási igények érvényesítése

A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik. A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg…

Read more

Mi történik, ha az ügyvezető vagy a cég tagja elhalálozik?

1, Egy Kft. esetében az ügyvezető halála jogi szempontból abban az esetben lehet a problémák gyakori forrása, ha feladatát egyedüli ügyvezetőként látta el, vagy úgy, hogy emellett ő volt a társaság egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ebben az esteben a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani, ami jelentős probléma, ugyanis a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot,…

Read more

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more