Franchise-szabályozás az Európai Unióban

A franchise (jogbérlet) a kereskedelmi tevékenység egy sajátos és elkülönült típusa, amely pozitív hatással van az EU-ra. Azáltal, hogy javítja a forgalmazást és növeli a versenyt, serkenti a gazdasági aktivitást. Minden résztvevő és a fogyasztók számára is gazdasági előnyökkel jár, többek között azáltal, hogy a vállalkozásoknak nagyobb hozzáférést biztosít más EU-tagállamok piacához. 1. A franchise-szabályozás típusai Az EU-ban jelenleg kétféle franchise-szabályozás létezik. Az egyik szabályozás a makrogazdasági kérdésekkel foglalkozik (EUMSZ…

Read more Leave a comment

Kézbesítési szabályok perben és peren kívül

Az emberi kommunikációnak a legfontosabb részét az általunk átadni kívánt információk közlése képezi. Ez szintén irányadó különböző jogviszonyok alanyainak jogilag releváns nyilatkozataira is, ugyanis egy nyilatkozathoz fűződő joghatások (pl. határidők) bekövetkezése jellemzően azok közlésétől függ. De mit is nevezünk pontosan kézbesítésnek? A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény) 2. §. 20. pontja szerint a kézbesítés azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából,…

Read more Leave a comment

Szoftverjog: jogátruházás, vagy felhasználási engedély?

Napjainkban, mikor az IT szektor egyre nagyobb jelentőséget nyer a gazdaság világában, továbbá egyre nagyobb szerepe van a számítógépes rendszereknek egy vállalati infrastruktúrában, egyre gyakrabban merülnek fel a szoftverek jogi természetével kapcsolatos kérdések. Le lehet őket „védetni”? Lehet rajtuk tulajdont szerezni? A következő cikkünkben ezen kérdéseket igyekezzük körüljárni. I. A szoftver, mint szerzői mű A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében ahhoz, hogy valami szerzői műnek minősüljön –…

Read more Leave a comment

Szerzői jogi törvény módosítása – A „value gap” problémája

Ahogyan a médiafogyasztási szokásainkban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tartalommegosztó szolgáltatások, mint a Youtube, Spotify, Facebook vagy akár TikTok, szerzői jogi szempontból egyre inkább felüti a fejét a „value gap” problémája. Ennek lényege szerint a különböző tartalommegosztó platformok a felhasználók által feltöltött – gyakran szerzői műnek minősülő – tartalmak elérhetővé tételével jelentős nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban engedélyt a jogosultaktól nem kérnek, vagy a bevételeik mértékhez képest aránytalanul…

Read more Leave a comment

Franchise Szerződés a magyar jogban

A franchise manapság igen népszerű és célravezető gazdasági együttműködési forma. Számos előnye van, ha franchise szerződést, vagy a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről-ben (a továbbiakban: Ptk.) jogbérletnek nevezett szerződést kötnek a felek. Jelen cikkünkben szeretnénk ismertetni a franchise szerződés jellemzőit. 1. Fogalma Korábban sok ideig a magyar jog a franchise szerződést nem önálló szerződéstípusként szabályozta, egy atipikus szerződés formájában, széles körben alkalmazott megoldás volt. A franchise szerződést ma…

Read more Leave a comment

Új építésű ingatlanok és a jótállás (garancia)

Ingatlanok vásárlása esetén a vevőket számos kockázat terheli abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. Bár azt hinnénk, hogy ez a kockázat új építésű ingatlanok esetében kevésbé jelentős – manapság, amikor többnél több lakást húznak fel naponta – a tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis résen kell lenniük az új lakások vevőinek is. Elég csak abból kiindulni, hogy ezeknek az új…

Read more Leave a comment

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A választottbíráskodás a polgári per egyik alternatívája, a nem állami úton történő vitarendezés egyik lehetséges változata. A választottbíráskodás lényege, hogy a felek a magánjogi akaratnyilatkozatukkal a rendes bírósági útról lemondva az általuk kötött szerződéssel létrehozott döntéshozó szervre bízzák a jogvitájuk elbírálását. A választottbírósági eljárás több vonzó tulajdonsággal is rendelkezik: a felek választhatják ki a döntéshozók személyét, a bíróság eljárását az eljárási szabályok alakításával saját maguk alakíthatják és az eljárás gyorsasága…

Read more Leave a comment

Mit értünk jogi szempontból garanciaszerződés alatt? Melyek a tipikus felhasználási esetei?

A garancia intézményét a köznapi szóhasználat a jótállás intézményével azonosítja. A jótállás azonban nem tévesztendő össze a garanciaszerződéssel, hiszen az előbbi a szerződésszegés, nevezetesen a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye. Ezzel szemben a garanciaszerződés – mint látni fogjuk – egy személyi biztosíték, ami arra szolgál, hogy egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítsa. 1. A garanciaszerződés A Ptk. szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján…

Read more Leave a comment

Felelősség korlátozása a szerződésekben

A felek a szerződést abban bízva kötik meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a kötelezettek a meghatározott feltételeknek megfelelően majd teljesítik. A gazdasági életben azonban a legtöbb tevékenység kockázattal jár, így egy szerződés megkötése esetében is felmerülnek bizonyos kockázatok. Könnyen előfordulhat, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja, vagy nem akarja a meghatározott feltételeknek megfelelően teljesíteni.  A gazdasági élet szereplőiként a kötelezettek számolnak ezzel az eshetőséggel, és ennek…

Read more Leave a comment