Magyarországon nagyon népszerű a használt autók adásvétele, azonban ez nagyobb kockázattal járhat, mivel az adásvételi szerződés megkötésekor egy használt gépjármű állapota többé-kevésbé eltérhet egy új gépjárművétől.

Milyen gyakori hibák, illetve kockázatok merülhetnek fel egy használt gépjármű megvásárlásával kapcsolatban?

E kérdéskör szempontjából nyílt és rejtett hibákat különböztethetünk meg.

Nyílt hiba

Nyílt hiba alatt olyan hibákat értünk, amelyek egyszerű észleléssel megállapíthatóak.

Legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak a gépjárműben, vagy amelyekkel a későbbiekben számolnia kell a gépjármű állapotából adódóan. Általában az Eladó ezen hibákat az adásvételi szerződésbe is részletesen belefoglalja (például: az Eladó külön felhívja a Vevő figyelmét arra, hogy egy gyakran használt, régi gépjárműről van szó és előfordulhat, hogy a későbbiekben az akkumulátorát ki kell majd cserélni). Ezen hibák tekintetében a Vevő később hibás teljesítésre nem hivatkozhat, mivel a gépjármű hibáit az Eladótól kapott megfelelő tájékoztatásból adódóan a teljesítéskor már ismerte, a szerződésbe is bele lett foglalva, így az adásvételi szerződést e hibák tudatában kötötte meg.

Előfordulhat az az eset is, mikor a Vevő nem kap megfelelő tájékoztatást az Eladótól. Ilyen helyzetekre, a gyakorlat a Vevőtől egy bizonyos fokú körültekintést, utánajárást követel meg, ugyanis könnyen megtörténhet, hogy az adott gépjármű olyan hibában szenved, amelyet a Vevőnek az adásvételi szerződés aláírása előtt kellő körültekintés mellett fel kellett volna ismernie (fontos kiemelni, hogy a Vevőtől akkor is elvárható a kellő körültekintés, amikor a megfelelő tájékoztatást megkapta az Eladótól). Tehát a Vevő utólag nem hivatkozhat hibás teljesítésre, ha a gépjármű olyan hibában szenved, amelyet kellő körültekintés mellett fel kellett volna ismernie az adásvételi szerződés megkötése előtt. Azonban a kellő körültekintés nem azt jelenti, hogy a Vevőnek speciális műszerekkel kellene átvizsgálnia a gépjárművet, hanem elég gépjármű kellően alapos megtekintése.

Összefoglalva a fentebb leírtakat, az adásvételi szerződés aláírása előtt célszerű alaposan átnézni a járművet, ugyanis előfordulhatnak olyan szembetűnő hibák, amelyek ismerétében nem, vagy más feltételekkel (például: alacsonyabb vételárral) történt volna meg az adásvételi szerződés megkötése.

Rejtett hiba

Rejtett hibáknak olyan hibákat lehet tekinteni, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak, azonban nem voltak felismerhetőek.

Gépjárművek esetében rejtett hibák az alábbiak lehetnek például:

• nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot
• visszapörgetett kilométer-óraállás, vagy
• a hirdetésben felvázolt tulajdonságoktól eltérő paraméterek.

Mikor történik hibás teljesítés?

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése alapján, „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

Ezen szakasz alapján az Eladó akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés megítéléséhez az adásvételi szerződést kell alapul venni, vagy a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az adásvételi szerződés legtöbb esetben tartalmazza a gépjármű jellemzőit (például: korát, felszereltségét és felhasználási célját) is, melyeknek az a szerződés tárgyának meg kell felelnie. Azonban (ahogyan az előző kérdésben is említettük) a szerződésben az Eladó részletesen felsorolhatja az adott gépjármű hibáit is, amelyek a teljesítéskor ismert hibáknak minősülnek, így ezekkel szemben a Vevő sikeresen, utólag nem tud fellépni.

A Ptk. 6:123. § (1) bekezdése tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeknek az eladott gépjárműnek meg kell felelnie teljesítés időpontjában, ezek a következők:

a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és

e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

Összességében az Eladó akkor teljesít hibásan, ha az eladott gépjármű nem felel meg az adásvételi szerződésben vagy jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek, illetve ha a gépjármű valamilyen rejtett hibában (olyan hiba, amely a teljesítéskor már megvolt, de a Vevő kellő körültekintés mellett sem tudta felismerni, illetve erről az Eladó sem tájékoztatta) szenved.

 Mikor nem történik hibás teljesítés?

Nem teljesít hibásan az Eladó:

• ha az eladott gépjármű megfelel a szerződésben vagy jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek, vagy
• ha a Vevő a hibát a teljesítés időpontjában ismerte (például: az Eladótól erről kellő tájékoztatást kapott, vagy a szerződésbe részletesen bele lett foglalva), vagy
• a Vevőnek a hibákat kellő körültekintés alapján (például: megtekinti a járművet) fel kellett volna ismernie.

Milyen szavatossági lehetőségek vannak?

Hibás teljesítés esetén a Vevő az alábbiakkal élhet:

1. kellékszavatosság,
2. jótállás,
3. termékszavatosság,
4. kártérítési igény, valamint
5. jogszavatosság.

Ezek közül használt gépjárművekre vonatkozó adásvételi szerződések esetében a leggyakoribb szavatossági igény a kellékszavatosság és a jótállás.

Kellékszavatosság

A kellékszavatossági jog a Vevőt akkor is megilleti, ha az Eladó a hibáról nem tehet.

Kellékszavatosság keretén belül a Vevő:

1. kijavítást,
2. kicserélést,
3. árleszállítást kérhet,
4. a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy más szakemberrel kijavíttathatja, valamint
5. végső soron elállhat a szerződéstől.

A Vevő akkor állhat el szerződéstől, ha az Eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke már megszűnt.

Ebben az esetben a Vevőnek kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt.

A Vevő kellékszavatossági igénye a teljesítéstől számítva 1 év alatt évül el (fogyasztók esetében az elévülési idő: 2 év).

Ha a Vevő kijavítást kér, akkor az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek azon része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. Ezenfelül a gépjárműnek a kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Jótállás

Ha az Eladó jótállást vállal, akkor a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a Vevőnek nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a gépjárműben már a teljesítéskor meg volt. A bizonyítási teher a jótállásnál fordított, a jótállást vállaló, vagyis az Eladó bizonyítja, hogy a hiba oka a Vevőnél a teljesítés után keletkezett.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Mi történik akkor, ha egy autókereskedésből vásárolt gépjárműnél észleljük a hibát?

A gépjárműre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésekor az autókereskedés üzleti vagy szakmai tevékenységének gyakorlása keretében jár el. Ebből adódóan a gépjármű Vevője az autókereskedéssel szemben fogyasztónak minősül (feltéve, ha az adott adásvételi szerződést üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli célra köti), így megilletik a fogyasztók védelmét szolgáló, speciális rendelkezések is.

A Ptk. 6:158. §-a alapján, „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

Ezen rendelkezés (vélelem) azonban megdönthető. Az autókereskedés feladata annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.

Dobos István / Nagy Adrienn

Gépjármű hibájával kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésükre!

Dobos István ügyvéd: dobos@doboslegal.eu / +36-30-3088151