A részesedésszerzés lehetőségei zártkörű részvénytársaság esetén

Az részvénytársaságoknak a magyar jogrendszerben két típusa létezik: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.). A legfőbb különbséget a két részvénytársasági forma között az képezi, hogy míg a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdén jegyezve, addig az Nyrt. részvényei igen. Egyebekben részvénytársaság csak zártkörű formában alapítható, majd bizonyos feltételek esetén válhat később nyilvánosan működővé. A részvénytársaság tehát egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű…

Read more

A társasház közös tulajdonba tartozó épületrészeit érintő állagmegóvás

„Közös lónak túros a háta”, szól így a mondás. A közösködés problémájára a társasházak tökéletes példaként szolgálnak. A társasház ugyanis nemcsak külön tulajdonban lévő lakásokból áll, hanem külön tulajdonként meg nem határozott, közös tulajdonba tartozó épületrészekből is. A külön tulajdonba tartozó lakásokkal, helyiségekkel a társasházi tulajdonostársak között ritkán merül fel vita, hiszen ezen helyiségekkel kapcsolatos intézkedések, felújítások, egyéb állagmegóvási tevékenységek iránt a tulajdonosok önállóan jogosultak fellépni. Más a helyzet azonban,…

Read more

Összefoglaló: Franchise szerződés gyakori kikötései és a versenytörvény

A franchise (keret)szerződések részét gyakran képezik olyan rendelkezések, amelyek árrögzítést, viszonteladói ár kizárólagos meghatározását vagy a minimális eladási ár meghatározását tartalmazzák. Ezen rendelkezések azt eredményezik, hogy a franchise átadónak lehetősége van arra, hogy a franchise átvevő által eladott termékek/nyújtott szolgáltatások árát, minimális árát egyoldalúan meghatározhatja. Gyakran tartalmaznak ezen szerződések továbbá versenytilalmi megállapodásokat is, amelyek a franchise átvevő jogát korlátozzák abban, hogy a franchise tevékenysége megszűnését követően meghatározott időn belül hasonló…

Read more

Következménykárok a kellékszavatoság és jótállás intézménye körében

Lakások kivitelezése, építése esetén a hibás teljesítés, és annak kapcsán a kellékszavatosság és jótállás intézményének ismerete előnnyel jár, hiszen sok esetben az új lakások kivitelezése nem sikerül hibátlanul. Korábbi írásainkban a jótállás és kellékszavatosság témakörét részletesen körbejártuk. Jelen írásban kifejezetten arra keressük a választ, hogy milyen lehetőség van az úgynevezett következménykárok érvényesítésére. A hibás teljesítés körében először érdemes tisztázni a hibás teljesítéssel okozott károk fogalmát, fajtáit, így körüljárni azt, hogy…

Read more

Kellékszavatossági és jótállási igények érvényesítése

A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik. A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg…

Read more

Mi történik, ha az ügyvezető vagy a cég tagja elhalálozik?

1, Egy Kft. esetében az ügyvezető halála jogi szempontból abban az esetben lehet a problémák gyakori forrása, ha feladatát egyedüli ügyvezetőként látta el, vagy úgy, hogy emellett ő volt a társaság egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ebben az esteben a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani, ami jelentős probléma, ugyanis a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot,…

Read more

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more

Kistermelői értékesítésre vonatkozó jogi szabályozás és a vonatkozó szankciók

Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 4. §-a sorolja fel, hogy a kistermelő milye típusú termék esetén milyen formájú tovább értékesítésre jogosult. § (1) A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő,…

Read more