Szellemi eszközök / szellemi tulajdon és az IP transzfer

Manapság egyre gyakoribb, hogy egy gazdasági társaság tevékenysége során szellemi alkotásokat hoz létre, vagy szerez, amelyeket a társaság egy új vállalkozás létrehozásával akar hasznosítani. Cikkünkben ennek a kérdésnek a legfontosabb aspektusait vizsgáljuk. Egy társaságban tehát a tevékenysége során sokféle tudás, tapasztalat, illetve alkotás gyűlhet össze, amelyek gazdasági értékkel bírnak és amelyek a szellemi alkotások jogának különféle részterületei által védelmet élveznek. A szellemi alkotások joga azon szabályokat foglalja magában, amelyek az…

Read more

Épületek tervezése – A generáltervező felelőssége, jogállása

Generáltervező az a tervező, aki a teljes – szakági tervekre is kiterjedő – kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére köt szerződést, melynek elvégzésére, a Ptk. általános szabályai szerint, közreműködőnek minősülő, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket von be, akik közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért felel. Az egyes épületek építész kiviteli tervek tartalmát főként a MÉK és MMK szabályzata, a vonatkozó előírások és jogszabályok határozzák meg. I. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye,…

Read more

Aggregált adat és az adatvédelem

Annak megítélése során, hogy az adatvédelmi szabályozás és az adatvédelmi jog milyen adatokra alkalmazható, először szükséges tisztáznunk a személyes adatok, illetve az aggregált adatok fogalmát. Az adatvédelmi szabályozás középpontjában a személyes adat áll, ugyanis attól függően kell vagy nem kell az adatvédelmi rendelkezéseket alkalmazni, hogy sor kerül-e személyes adatok kezelésére. Személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. (GDPR 4. cikk (1)). Azok az…

Read more

Anyagi jogi, eljárásjogi határidők

A hatályos jogban megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi határidőt. Az eljárási határidők csoportján belül megkülönböztethetünk szubjektív, illetve objektív határidőket. Az anyagi jogi határidők csoportján belül pedig jogvesztő és elévülési jellegű határidőket. A bírói gyakorlat egyértelműen különbséget tesz az anyagi és az eljárásjogi határidő között: számítási módjuk különböző, és az anyagi jogi határidőt nem lehet egyben eljárásjogi határidőnek is tekinteni. Anyagi jogi értelemben a határidő valamilyen magatartás tanúsítására vagy jognyilatkozat megtételére…

Read more

Tisztességtelen kikötések ingatlanközvetítői szerződésben

Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Tehát a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére. Az ingatlanközvetítői szerződéseknek két fő típusát különböztetjük meg: 1. kizárólagos megbízás 2. nem kizárólagos megbízás Az ingatlanközvetítők többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között szerepel a kizárólagos megbízás is. I.…

Read more

Végrehajtás megszüntetése iránti per

Mikor kerül sor a végrehajtási eljárásra? Először is e kérdéskör tisztázása érdekében, érdemes röviden áttekinteni azt, hogy mit értünk a végrehajtási eljárás fogalma alatt. A bírósági végrehajtás egy nemperes eljárásnak minősül, amelyet általában más eljárás előz meg (például: tartásdíj követelése érdekében indított eljárás). Az előzetes eljárás során keletkezik a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, azaz a végrehajtási jogcím, amely a jogosult (aki a végrehajtást kérő személy lesz a végrehajtási eljárásban) követelését…

Read more

A kölcsönszerződéssel és a tartozáselismeréssel kapcsolatos kérdések

Kölcsönszerződés A kölcsönszerződés a hitelviszonyok egyik alapvető típusa, alanyai a hitelező és az adós. Ezen szerződés alapján a hitelező egy meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg szerződés (hitelezővel kötött) szerinti későbbi időpontban, a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Ezen szerződés tárgya a legtöbb esetben pénz, azonban lehet kölcsönszerződést kötni más helyettesíthető dologra nézve is, ilyenkor az adós ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog visszaadásával köteles teljesíteni.…

Read more

Mit tegyünk abban az esetben, ha az általunk megvásárolt használt gépjármű hibás?

Magyarországon nagyon népszerű a használt autók adásvétele, azonban ez nagyobb kockázattal járhat, mivel az adásvételi szerződés megkötésekor egy használt gépjármű állapota többé-kevésbé eltérhet egy új gépjárművétől. Milyen gyakori hibák, illetve kockázatok merülhetnek fel egy használt gépjármű megvásárlásával kapcsolatban? E kérdéskör szempontjából nyílt és rejtett hibákat különböztethetünk meg. Nyílt hiba Nyílt hiba alatt olyan hibákat értünk, amelyek egyszerű észleléssel megállapíthatóak. Legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról,…

Read more

Megköthető-e a felhasználási szerződés általános szerződési feltételek alapján?

E kérdés eldöntése szempontjából először érdemes tisztázni azt, hogy mi minősül felhasználási szerződésnek és általános szerződési feltételnek, illetve ezeknek milyen formai követelményeknek kell megfelelniük. A szerzői művet a szerzői jog csak egy bizonyos ideig részesíti védelemben, ezen időtartam a szerző életében és halálát követő 70 évig tart. A felhasználási szerződés egy jogszerű felhasználási módja azon műveknek, amelyek szerzői jog védelme alatt állnak. Ezen szerződés egy olyan kétoldalú megállapodást jelent, melynek…

Read more

Alkalmassági idő – útpályaszerkezeti rétegek

Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet melléklet I. 1. pontja az alépítmények, illetve a 3. pontja az útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek vonatkozásában 10, utóbbi esetében pedig 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő. A Rendelet szűkszavúan fogalmaz a tekintetben, hogy a rendelet pontosan milyen jellegű kötelezettséget ír elő és kinek, de utal a régi Polgári Törvénykönyv 308. §-ára.…

Read more