Az Európai Öröklési Bizonyítvány

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása lehetővé tette, hogy az ország állampolgárai szabadon, korlátozások nélkül mozogjanak, vállaljanak munkát, illetve telepedjenek le az EU többi tagállamában. Ahogyan azonban a munkavállalói kivándorlás egyre nagyobb méreteket öltött, úgy egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy külföldi haláleset megtörténtekor a Magyarországon élő hozzátartozók milyen módon férnek hozzá a rokonuk hagyatékához, lehetőleg bonyolult jogi procedúráktól és hosszú bürokratikus eljárásoktól mentesen.  Többek között ennek a helyzetnek…

Read more Leave a comment

Nyilatkozattétel az adóigazgatási eljárás során

Bevezetés A hatályos jogban az adóigazgatási eljárást két törvény szabályozza. Az egyik jogszabály a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Air.), a másik pedig a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.). Míg az Air. az adóigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazza, addig az Art. speciális adóigazgatási eljárásokat szabályoz, amik lényegüket tekintve hatósági eljárások. Fontos megjegyezni, hogy a két törvény teljes mértékben egyenrangú; mivel nem…

Read more Leave a comment

Jótállás megszűnése – avagy elveszítjük-e a garanciát, ha a hibát nem a kötelezettel javíttatjuk ki?

Az ingatlanpiac dübörög, újépítésű lakások vásárlására még a magas ingatlanárak ellenére is nagyszámban sor kerül. Sajnos az újépítésű lakások „új építése” sem jelent garanciát arra, hogy a frissen elkészült és megvásárolt ingatlan hibátlan állapotban kerülne kivitelezésre és átadásra. Új építésű lakások esetében a hibát felfedező vevőknek a hibás teljesítés orvoslása érdekében kétféle jogintézmény nyújt segítséget. Egyfelől a Polgári Törvénykönyvünk biztosítja számukra a kellékszavatosság lehetőségét, másfelől a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról…

Read more Leave a comment

Ingatlannal rendelkező cég üzletrészének átruházása adójogi szempontból

Főszabály e körben az illetéktörvény 18 §-a. Itv. 18. § (1) bekezdése, amely szerint ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. (Az Itv. 18. § (1a) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.)…

Read more Leave a comment

Ingatlan öröklése – adózás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az örökléssel megszerzett vagyoni érték értékesítésére kerül sor. Esetetekben ez azt jelenti, hogy ha az örökléssel megszerzett ingatlant eladjátok, akkor személyi jövedelemadót kell a vagyonszerzés (megszerzett vételár) után fizetni. A fizetendő összeg azonban az ingatlan megszerzésétől (ami az örökhagyó halálának időpontja) számított évek elteltével csökken. Az Szja tv.…

Read more Leave a comment

A franchise szabályozási háttere – a magyar és nemzetközi szabályok

A franchise szerződés több évtizedes gyakorlattal rendelkező szerződéses konstrukció, amely hosszú időn keresztül atipikus szerződésként élt a kereskedelem világában. Annak ellenére, hogy az üzleti életben már sok-sok éve széles körben alkalmazott és kedvelt szerződéses konstrukciónak minősült, e szerződés kódexben történő szabályozására egészen 2014-ig, az új Polgári Törvénykönyvünk hatálybalépéséig kellett várni. Az új Ptk. a franchise szerződést a forgalmazási szerződéssel egy cím alatt, a hatodik könyv XIX. cím alatt szabályozza, bonyolult…

Read more Leave a comment

Versenytilalmi és titoktartási megállapodás megszegése és a jogi igények érvényesítése

Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja. Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését? A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb,…

Read more Leave a comment

A munkavállaló kártérítési felelőssége a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség tükrében

Kérdésként merülhet fel a munkáltatók oldaláról, hogy egy bizonyos munka elvégzése érdekében milyen szerződéses konstrukció megkötése a legoptimálisabb számukra. Adott esetben a munkáltató köthet egy munkavállalóval munkaszerződést, de – a körülményektől függően – akár vállalkozási vagy megbízási szerződés, esetleg egyéb szerződés megkötése is lehetőségként merülhet fel. Azt, hogy adott esetben melyik szerződés megkötése a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb megoldás, számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet az, hogy egy esetleges szerződésszegés, vagy…

Read more Leave a comment

A kereskedelmi tevékenység folytatása, bejelentése és a működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek végzésének kritériumait a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv.(a továbbiakban: Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján megkülönböztetünk bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet és a 3. sz. melléklet alapján (kizárólag üzletben forgalmazható termékek) működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet. Bevezető A Ker. tv. bevezetését számos ok indokolta. Az Országgyűlés a törvény szükségességét arra…

Read more Leave a comment

A kártérítés és kártalanítás sajátosságai és elhatárolásuk

A kártérítés és kártalanítás fogalma hétköznapi szituációkban gyakran összemosódik, fontos azonban tudni, hogy jogi szempontból eltérő jelentéssel bírnak. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kár fogalmát: kárnak nevezhető valamennyi olyan személyben vagy vagyonban beálló hátrány, amelyet más tevékenysége vált ki. Ez alapján megkülönböztethetjük a vagyoni kárt (melynek három összetevője van, a tényleges kár, felmerült költségek, valamint elmaradt haszon), illetve a nem vagyoni kárt. Kártérítés A kártérítés célja, hogy olyan helyzetbe hozza a…

Read more Leave a comment