Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more

Kistermelői értékesítésre vonatkozó jogi szabályozás és a vonatkozó szankciók

Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 4. §-a sorolja fel, hogy a kistermelő milye típusú termék esetén milyen formájú tovább értékesítésre jogosult. § (1) A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő,…

Read more

Az Európai Öröklési Bizonyítvány

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása lehetővé tette, hogy az ország állampolgárai szabadon, korlátozások nélkül mozogjanak, vállaljanak munkát, illetve telepedjenek le az EU többi tagállamában. Ahogyan azonban a munkavállalói kivándorlás egyre nagyobb méreteket öltött, úgy egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy külföldi haláleset megtörténtekor a Magyarországon élő hozzátartozók milyen módon férnek hozzá a rokonuk hagyatékához, lehetőleg bonyolult jogi procedúráktól és hosszú bürokratikus eljárásoktól mentesen.  Többek között ennek a helyzetnek…

Read more

Nyilatkozattétel az adóigazgatási eljárás során

Bevezetés A hatályos jogban az adóigazgatási eljárást két törvény szabályozza. Az egyik jogszabály a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Air.), a másik pedig a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.). Míg az Air. az adóigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazza, addig az Art. speciális adóigazgatási eljárásokat szabályoz, amik lényegüket tekintve hatósági eljárások. Fontos megjegyezni, hogy a két törvény teljes mértékben egyenrangú; mivel nem…

Read more

Jótállás megszűnése – avagy elveszítjük-e a garanciát, ha a hibát nem a kötelezettel javíttatjuk ki?

Az ingatlanpiac dübörög, újépítésű lakások vásárlására még a magas ingatlanárak ellenére is nagyszámban sor kerül. Sajnos az újépítésű lakások „új építése” sem jelent garanciát arra, hogy a frissen elkészült és megvásárolt ingatlan hibátlan állapotban kerülne kivitelezésre és átadásra. Új építésű lakások esetében a hibát felfedező vevőknek a hibás teljesítés orvoslása érdekében kétféle jogintézmény nyújt segítséget. Egyfelől a Polgári Törvénykönyvünk biztosítja számukra a kellékszavatosság lehetőségét, másfelől a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról…

Read more

Ingatlannal rendelkező cég üzletrészének átruházása adójogi szempontból

Főszabály e körben az illetéktörvény 18 §-a. Itv. 18. § (1) bekezdése, amely szerint ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. (Az Itv. 18. § (1a) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.)…

Read more

Ingatlan öröklése – adózás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az örökléssel megszerzett vagyoni érték értékesítésére kerül sor. Esetetekben ez azt jelenti, hogy ha az örökléssel megszerzett ingatlant eladjátok, akkor személyi jövedelemadót kell a vagyonszerzés (megszerzett vételár) után fizetni. A fizetendő összeg azonban az ingatlan megszerzésétől (ami az örökhagyó halálának időpontja) számított évek elteltével csökken. Az Szja tv.…

Read more

A franchise szabályozási háttere – a magyar és nemzetközi szabályok

A franchise szerződés több évtizedes gyakorlattal rendelkező szerződéses konstrukció, amely hosszú időn keresztül atipikus szerződésként élt a kereskedelem világában. Annak ellenére, hogy az üzleti életben már sok-sok éve széles körben alkalmazott és kedvelt szerződéses konstrukciónak minősült, e szerződés kódexben történő szabályozására egészen 2014-ig, az új Polgári Törvénykönyvünk hatálybalépéséig kellett várni. Az új Ptk. a franchise szerződést a forgalmazási szerződéssel egy cím alatt, a hatodik könyv XIX. cím alatt szabályozza, bonyolult…

Read more

Versenytilalmi és titoktartási megállapodás megszegése és a jogi igények érvényesítése

Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja. Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését? A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb,…

Read more