A munkavállaló kártérítési felelőssége a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség tükrében

Kérdésként merülhet fel a munkáltatók oldaláról, hogy egy bizonyos munka elvégzése érdekében milyen szerződéses konstrukció megkötése a legoptimálisabb számukra. Adott esetben a munkáltató köthet egy munkavállalóval munkaszerződést, de – a körülményektől függően – akár vállalkozási vagy megbízási szerződés, esetleg egyéb szerződés megkötése is lehetőségként merülhet fel. Azt, hogy adott esetben melyik szerződés megkötése a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb megoldás, számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet az, hogy egy esetleges szerződésszegés, vagy…

Read more

A kereskedelmi tevékenység folytatása, bejelentése és a működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek végzésének kritériumait a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv.(a továbbiakban: Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján megkülönböztetünk bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet és a 3. sz. melléklet alapján (kizárólag üzletben forgalmazható termékek) működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet. Bevezető A Ker. tv. bevezetését számos ok indokolta. Az Országgyűlés a törvény szükségességét arra…

Read more

A kártérítés és kártalanítás sajátosságai és elhatárolásuk

A kártérítés és kártalanítás fogalma hétköznapi szituációkban gyakran összemosódik, fontos azonban tudni, hogy jogi szempontból eltérő jelentéssel bírnak. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kár fogalmát: kárnak nevezhető valamennyi olyan személyben vagy vagyonban beálló hátrány, amelyet más tevékenysége vált ki. Ez alapján megkülönböztethetjük a vagyoni kárt (melynek három összetevője van, a tényleges kár, felmerült költségek, valamint elmaradt haszon), illetve a nem vagyoni kárt. Kártérítés A kártérítés célja, hogy olyan helyzetbe hozza a…

Read more

Társasházak feletti törvényességi felügyelet

A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a társasház helye szerinti illetékes jegyző látja el. A jegyző hivatalból vagy bejelentés alapján járhat el. 1. A jegyző eljárása és a bejelentés határideje A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (a továbbiakban: Tt.) 27/A. § (2) bekezdése a következőket mondja ki: „A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok…

Read more

A kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai

Manapság egyre gyakrabban hallhatunk a kriptovalutákról, illetve a kriptovalutával történő kereskedelemről. Aki jártas a tőzsde világában, netán kriptovalutákkal bővíti, diverzifikálja a portfólióját, annak fontos kérdés lehet a kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai, szabályai. Elsőként érdemes meghatározni a kriptovaluta fogalmát, ami egy egészen összetett kérdés, hiszen a kriptovaluta egy anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, ami nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem készpénz-helyettesítő eszköznek, sem pedig értékpapírnak. Magának a…

Read more

A munkavállaló bérkifizetésének alternatív módozatai

Egyre gyakoribb jelenség az, hogy a Munkavállaló a munkabérének kifizetését nem készpénzben vagy bankszámlára utalással kéri, hanem egyéb fizetési számlára, úgynevezett alternatív fizetési számlára történő utalással. Ilyen esetben kérdésként merülhet fel az, hogy a munkáltató köteles-e ezen fizetési számlára teljesíteni az utalást, tehát, hogy a munkavállaló döntési szabadsága kiterjed-e ezen alternatív fizetési számlákra, továbbá kérdés, hogy a Munkáltató megtilthatja-e azt, hogy munkavállaló ilyen fizetési számlára kérje a munkabérének utalását. Az…

Read more

Vállalkozási szerződés felmondása és a felmondás vitatása – Érvénytelenségre hivatkozás és a perjogi összefüggései

A szerződések körében az egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípus a vállalkozási szerződés. Tekintettel a vállalkozási szerződés jellegére, így a megrendelő és vállalkozó közötti sok esetben tartós, illetve konfliktusokkal teli viszonyára, valamint arra, hogy a vállalkozó által létrehozott eredmény (mű) gyakran nem felel meg a megrendelő elvárásainak, a vállalkozási szerződés kapcsán lényeges kérdéskörnek minősül a felek közötti jogviszony megszüntethetősége. 1. A vállalkozási szerződés megszüntetésének módjai A vállalkozási szerződésre irányadók a szerződésekre vonatkozó…

Read more

Az influenszer tevékenység versenyjogi kérdései

Az online média világában manapság megkerülhetetlen tényező lett az úgynevezett „influenszer” jelenség. Bármely közösségi média platformra is sodor minket a mindennapi tevékenységünk, legyen szó az Instagramról, TikTokról, vagy YouTuberól, rendszeresen találkozhatunk olyan személyekkel, kik rendkívül széles követőtáborral rendelkeznek, tevékenységükben pedig a hagyományos tartalomgyártás elemei a célzott termékhirdetésekkel vegyülnek. De kik is azok az influenszerek és milyen jogszabályi környezet veszi tevékenységüket körül? Cikkünkben erre a kérdésre igyekszünk választ adni.    Az…

Read more

A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more

Pozíció megszűnése, átszervezés mint felmondási ok

Bármely cég fennállása alatt elérkezhet az a pont, amikor a további eredményesebb vagy hatékonyabb működés érdekében szervezeti változásokat kell végrehajtani a társaságon belül. Emiatt olyan folyamatok mehetnek végbe, amelyekben a munkáltatók növelik a munkaszervezet hatékonyságát, felülvizsgálják a munkavállalók általi munkavégzés menetét, a feladatelosztás rendjét és ez gyakran átszervezéshez vezet. Az átszervezés gyakori következménye, hogy megszűnnek egyes munkakörök, és az adott munkakörbe tartozó feladatokat más munkavállalók között osztják szét, ami így…

Read more