Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet melléklet I. 1. pontja az alépítmények, illetve a 3. pontja az útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek vonatkozásában 10, utóbbi esetében pedig 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő.

A Rendelet szűkszavúan fogalmaz a tekintetben, hogy a rendelet pontosan milyen jellegű kötelezettséget ír elő és kinek, de utal a régi Polgári Törvénykönyv 308. §-ára. Ez a szakasz pedig a kellékszavatossági kötelezettséget szabályozza hibás teljesítés esetén. Azaz az útépítés/javítás idején hatályban lévő (új) Ptk.-nak a kellékszavatossági kötelezettségre vonatkozó szabálya az irányadó jelen esetben.

A kellékszavatosságról a következő legfontosabb jellemzőket érdemes tudni:

1) az a hibás teljesítés jogkövetkezménye

2) objektív szankció: helytállási kötelezettséget jelent, nincs kimentési lehetőség (azaz a hibás teljesítés ténye önmagában feljogosítja a jogosultat a kellékszavatossági igényének érvényesítésére)

3) szerződéses jogviszonyt feltételez, csak a szerződéses partnerrel szemben érvényesíthető

4) a jótállással ellentétben a kellékszavatosságnál a hiba okának a teljesítéskori meglétére vonatkozó bizonyítási teher nem módosul a jogosult javára.

A kellékszavatossági igényt a jogosult alapesetben a Ptk. 6:163. § (1) bekezdése szerint a teljesítés időpontjától számított 1 éven belül érvényesítheti. Azonban itt a Rendelet „felülírja” az igényérvényesítési határidőt és 5, illetve 10 éves határidőt ír elő a kellékszavatossági igény gyakorolhatóságára. Természetesen a Rendelet alkalmazása esetén is figyelembe kell venni a Ptk. 6:162. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy „a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni” és a (3) bekezdést, amely rögzíti, hogy „a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős”.

A fenti szabályok alapján tehát a következőket érdemes kiemelni:

Amennyiben a megrendelő kellékszavatossági igényével kíván élni, amely jogát a Ptk., illetve határidő tekintetében a Rendelet biztosítja. Kellékszavatosság révén a megrendelő köteles a hibát annak felismerését követően késedelem nélkül bejelenteni. Amennyiben ezt nem tette meg, és ebből kár keletkezett (pl. a bejelentés késedelme miatt baleset történt, sokkal tovább romlott az út minősége), azért a megrendelő felel. Továbbá érdemes kiemelni, hogy kellékszavatosság érvényesítéséről van szó, tehát a jogosultnak kell bizonyítania azt, hogy a hiba oka a teljesítéskor már megvolt.

Jótállásra a Ptk. alapján nem köteles a kivitelező, ugyanis az a Ptk. 6:171. § (1) bekezdése szerint szerződéses vállalás vagy jogszabály alapján terhelne titeket. Ilyen jogszabályi előírás nincs (csak a fent idézett Rendelet, de az kellékszavatosságot ír elő, nem pedig jótállást). Amennyiben a szerződésben jótállásra vonatkozó előírás nem szerepel, úgy jótállás szerződés alapján sem terheli a kivitelezőt.

Dobos István ügyvéd

 Jótállással vagy kellékszavatossággal kapcsolatos kérdése van? Ügyvédi irodánk szívesen áll a rendelkezésükre.

Dobos István: dobos@doboslegal.eu/ +3630-308-8151