Végrehajtás megszüntetése a gyakorlatban

Jelen cikkben a végrehajtás megszüntetése iránti per gyakorlatban történő megjelenését elemezzük. A végrehajtás megszüntetése iránti pernek két fajtája van: a./ amikor a végrehajtás alapja a végrehajtási lap vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirat (ilyen okiratnak minősül a közvetlen bírósági eltiltás, közvetlen bírósági felhívás és a bíróság végrehajtást elrendelő végzése) és b./ amikor a végrehajtás alapja végrehajtási záradékkal ellátott okirat vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtandó…

Read more

Végrehajtás megszüntetése iránti per

Mikor kerül sor a végrehajtási eljárásra? Először is e kérdéskör tisztázása érdekében, érdemes röviden áttekinteni azt, hogy mit értünk a végrehajtási eljárás fogalma alatt. A bírósági végrehajtás egy nemperes eljárásnak minősül, amelyet általában más eljárás előz meg (például: tartásdíj követelése érdekében indított eljárás). Az előzetes eljárás során keletkezik a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, azaz a végrehajtási jogcím, amely a jogosult (aki a végrehajtást kérő személy lesz a végrehajtási eljárásban) követelését…

Read more

A kölcsönszerződéssel és a tartozáselismeréssel kapcsolatos kérdések

Kölcsönszerződés A kölcsönszerződés a hitelviszonyok egyik alapvető típusa, alanyai a hitelező és az adós. Ezen szerződés alapján a hitelező egy meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg szerződés (hitelezővel kötött) szerinti későbbi időpontban, a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Ezen szerződés tárgya a legtöbb esetben pénz, azonban lehet kölcsönszerződést kötni más helyettesíthető dologra nézve is, ilyenkor az adós ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolog visszaadásával köteles teljesíteni.…

Read more

Megköthető-e a felhasználási szerződés általános szerződési feltételek alapján?

E kérdés eldöntése szempontjából először érdemes tisztázni azt, hogy mi minősül felhasználási szerződésnek és általános szerződési feltételnek, illetve ezeknek milyen formai követelményeknek kell megfelelniük. A szerzői művet a szerzői jog csak egy bizonyos ideig részesíti védelemben, ezen időtartam a szerző életében és halálát követő 70 évig tart. A felhasználási szerződés egy jogszerű felhasználási módja azon műveknek, amelyek szerzői jog védelme alatt állnak. Ezen szerződés egy olyan kétoldalú megállapodást jelent, melynek…

Read more

Mikor lehet számlát vagy vitató levelet e-mailben küldeni?

1. A gyakorlatban számtalanszor előfordulhat az az eset, hogy a számlák egy részét nem fizeti ki az adós a jogosultnak. Ezen esetek megoldására az alábbi lehetőségek állhatnak rendelkezésre: 1. Peren kívüli egyeztetés és az ügyvédi felszólító levél 2. Fizetési meghagyásos eljárás 3. Polgári peres eljárás 4. Felszámolási eljárás Jelen cikkünk fő kérdésére a felszámolási eljárás tekintetében fogunk választ adni, amelybe a könnyebb érthetőség érdekében egy rövid áttekintést szeretnénk nyújtani. Felszámolási…

Read more

Alkalmassági idő – útpályaszerkezeti rétegek

Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet melléklet I. 1. pontja az alépítmények, illetve a 3. pontja az útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek vonatkozásában 10, utóbbi esetében pedig 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő. A Rendelet szűkszavúan fogalmaz a tekintetben, hogy a rendelet pontosan milyen jellegű kötelezettséget ír elő és kinek, de utal a régi Polgári Törvénykönyv 308. §-ára.…

Read more

A részesedésszerzés lehetőségei zártkörű részvénytársaság esetén

Az részvénytársaságoknak a magyar jogrendszerben két típusa létezik: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.). A legfőbb különbséget a két részvénytársasági forma között az képezi, hogy míg a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdén jegyezve, addig az Nyrt. részvényei igen. Egyebekben részvénytársaság csak zártkörű formában alapítható, majd bizonyos feltételek esetén válhat később nyilvánosan működővé. A részvénytársaság tehát egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű…

Read more

Cégjog – Ügyvezetői és tulajdonosi felelősség

I. Az ügyvezető a társaság felé a Ptk-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítéséért való felelősségi szabályai szerint köteles helytállni, az ügyvezető által külső harmadik személyeknek okozott károk esetén azonban maga a társaság köteles a helytállásra. Kivétel ez alól, ha a kárt szándékosan okozta, ekkor ugyanis a társasággal egyetemlegesen felel. (3:24. § ) Ez a szabály azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, de kielégítetlen hitelezői…

Read more

Az ügyvezetői tevékenység korlátai a szerződéskötéssel kapcsolatban

Az ügyvezető szerződéskötési képessége és ennek esetleges korlátai a gazdasági társaság képviseletével függ össze. A képviselet ugyanis azt jelenti, hogy egy személy a társaság nevében aláírhat, azaz jognyilatkozatot tehet. A vállalkozások törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők látják el harmadik személyekkel szemben, illetve a bíróságok és hatóságok előtt. A vezető tisztségviselő képviselői jogállása megválasztásával automatikusan keletkezik, és általános, azaz korlátozás nélkül kiterjed a vállalkozás valamennyi ügyére és jognyilatkozatára, főszabály szerint tehát…

Read more

Céggel szemben törvényességi felügyelet esetei

A magyar gazdaság működtetésében a jogi személyek fontos szerepet töltenek be, így ezek állami ellenőrzésének folyamatos biztosítása mindenkinek közös érdeke. A gazdasági társaságok fölött a törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes, törvényszék mellett működő cégbíróság gyakorolja. A jogi személyek – és így a gazdasági társaságok – feletti törvényességi felügyelet alapelvi szintű szabályait a Ptk. rögzíti. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt…

Read more