Várandós nők, és kisgyermeket nevelők helyzete munkajogi szempontból

Magyarország is elfogadta az ENSZ anyaság védelméről szóló egyezményét, amelynek szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva így a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság és várandósság tényére tekintettel, illetve annak alapján, hogy az adott munkavállalónak – legyen az férfi vagy nő- van-e gyermeke. A magyar munkajog szerint a várandós nőkre, illetve a kisgyermeket nevelő szülőkre az alábbi szabályok speciális vonatkoznak: Munkavégzés helye: A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő…

Read more

Szerződési szabadság a magyar és az angol jogban

A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban.A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság fő aspektusai (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz.A szerződések jogának alapelvének értelmezése, azonban jogrendszerenként változik. Lássuk tehát, hogyan értelmezik az alapelvet a kontinentális jogrendszerhez tartozó magyar…

Read more

Kellékszavatossági igények szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben

Míg a korábbi Ptk. a hibás teljesítés fogalmát leszűkítette a visszterhes szerződésekre és a dologszolgáltatásokra, addig az új Ptk. szakít ezzel a megoldással, és a hibás teljesítés vonatkozásában mindenféle szerződéstípusra, (tulajdon-átruházási, tevékenység kifejtésére, valamint használati szerződésekre) és mindenféle szolgáltatásra, dologra (ingóra, ingatlanra) általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz. Ugyanakkor az, hogy a hibás teljesítés fogalma az új szabályozással az ingyenes szerződésekre is kiterjed, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a hibás…

Read more

Védjegyoltalom bejegyzése és jellemzői

A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésre, és amelyek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. Hogyan lehet védjegyoltalmat szerezni Magyarországon? – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott nemzeti védjegybejelentéssel (2015. szeptember 4-től elérhetővé vált a nemzeti védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására szolgáló TM E-filing rendszer); – Európai közösségi védjegybejelentéssel; – Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról…

Read more

Ideiglenes munkavégzés az Európai Unió más tagállamában: kiküldetés vagy párhuzamos tevékenység?

Az európai gazdasági integráció területén mérföldkövet jelentett az Európai Unió belső piacának létrehozása, amely a négy alapszabadság elve alapján működik. A négy szabadság elvének értelmében az Európai Unió tagállamai között biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A belső piac létrehozása magyar állampolgárok számára is megkönnyítette az EU más tagállamában történő munkavállalást, de a magyar vállalkozók is könnyebben nyújthatnak szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más…

Read more

Tanúból gyanúsított a büntetőeljárás során?

Bár rengeteg büntető ügyben már az eljárás megindulásának pillanatában egyértelmű, hogy ki az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, sőt, az elkövetőt akár tetten is érhetik, de arra is van példa, hogy ő maga ismeri be a cselekmény elkövetését. A legtöbb esetben azonban a nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelik el, a büntetőeljárás megindításához nem szükséges ugyanis a gyanúsítás, elegendő hozzá a bűncselekmény gyanújának megléte. A gyakorlatban többször előfordul…

Read more

Rossz börtönviszonyok miatti eljárás az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt

Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére.[/lead] Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma. I. Az ügy leírása: Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze…

Read more