Szellemi eszközök / szellemi tulajdon és az IP transzfer

Manapság egyre gyakoribb, hogy egy gazdasági társaság tevékenysége során szellemi alkotásokat hoz létre, vagy szerez, amelyeket a társaság egy új vállalkozás létrehozásával akar hasznosítani. Cikkünkben ennek a kérdésnek a legfontosabb aspektusait vizsgáljuk. Egy társaságban tehát a tevékenysége során sokféle tudás, tapasztalat, illetve alkotás gyűlhet össze, amelyek gazdasági értékkel bírnak és amelyek a szellemi alkotások jogának különféle részterületei által védelmet élveznek. A szellemi alkotások joga azon szabályokat foglalja magában, amelyek az…

Read more

Épületek tervezése – A generáltervező felelőssége, jogállása

Generáltervező az a tervező, aki a teljes – szakági tervekre is kiterjedő – kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére köt szerződést, melynek elvégzésére, a Ptk. általános szabályai szerint, közreműködőnek minősülő, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket von be, akik közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért felel. Az egyes épületek építész kiviteli tervek tartalmát főként a MÉK és MMK szabályzata, a vonatkozó előírások és jogszabályok határozzák meg. I. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye,…

Read more

Aggregált adat és az adatvédelem

Annak megítélése során, hogy az adatvédelmi szabályozás és az adatvédelmi jog milyen adatokra alkalmazható, először szükséges tisztáznunk a személyes adatok, illetve az aggregált adatok fogalmát. Az adatvédelmi szabályozás középpontjában a személyes adat áll, ugyanis attól függően kell vagy nem kell az adatvédelmi rendelkezéseket alkalmazni, hogy sor kerül-e személyes adatok kezelésére. Személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. (GDPR 4. cikk (1)). Azok az…

Read more

Anyagi jogi, eljárásjogi határidők

A hatályos jogban megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi határidőt. Az eljárási határidők csoportján belül megkülönböztethetünk szubjektív, illetve objektív határidőket. Az anyagi jogi határidők csoportján belül pedig jogvesztő és elévülési jellegű határidőket. A bírói gyakorlat egyértelműen különbséget tesz az anyagi és az eljárásjogi határidő között: számítási módjuk különböző, és az anyagi jogi határidőt nem lehet egyben eljárásjogi határidőnek is tekinteni. Anyagi jogi értelemben a határidő valamilyen magatartás tanúsítására vagy jognyilatkozat megtételére…

Read more

Tisztességtelen kikötések ingatlanközvetítői szerződésben

Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Tehát a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére. Az ingatlanközvetítői szerződéseknek két fő típusát különböztetjük meg: 1. kizárólagos megbízás 2. nem kizárólagos megbízás Az ingatlanközvetítők többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között szerepel a kizárólagos megbízás is. I.…

Read more