A legtipikusabb tartózkodási engedély, melyből Magyarországon a legtöbb keletkezik a munkavállalási és tanulmányi célú.

A munkavállalási célú tartózkodási engedélyek esetében a legalapvetőbb dokumentumok szükségesek:

• Előzetes megállapodás, NEM Munkaszerződés
• Munkaerő- igény bejelentése
• cégjegyzék

Ez a két dokumentum a munkaadót terhelik. A munkaerő-igény bejelentésének elmulasztása esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság elutasító döntést hoz. Ennek oka természetesen a Kormányhivatali hozzájárulás hiánya lesz, mely minden munkavállalási célú tartózkodási engedély benyújtása esetén szükséges.

114/2007. (V.24.) Kormány rendelet 72/H. § ^*  (1)pontja alapján,az összevont kérelmezési eljárásban a kérelem benyújtására és elbírálására a 31. §-ban, a 32. § a) pontjában, a 33. §-ban, a 36. §-ban, a 41–48. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, valamint az 50–55. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. ^* 

(2) ^*  A Kormány az összevont kérelmezési eljárásban – a (3a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e, elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki. ^* 

(3) ^*  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha ^* 

a) ^*  a munka természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal,

b) ^*  a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különböző vármegye területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal

jár el.

A 445/2013. (XI.28.) Kormányrendelet 17.§ – alapján az illetékes Kormányhivatal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy az előzetes-megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja vagy sem.

A 445/2013. (XI.28.) Kormányrendelet 19.§ (1) bekezdése alapján a Kormányhivatal abban az esetben támogatja harmadik országbeli állampolgároknak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha:

a) ha az előzetes megállapodásba meghatározott munkakörhöz szükséges szakami képesítéssel rendelkezik a harmadik országbeli állampolgár,
b) a foglalkoztató az ellátandó tevékenységre érvényes munkaerő igény bejelentéssel rendelkezik,
c) a munkaerőigény bejelentését követően nem közvetítettek ki részére olyan munkaerőt, akit álláskeresőként tartanak nyilván, valamint megfelel a foglalkoztatói munkaerőigényében megjelölt feltételeknek,
d) a harmadik országbeli munkavállaló megfelel a munkaerőigényben megjelölt alkalmazási feltételeknek.

A 100/2021. (II. 27.) Kormányrendelet 15. §. (1) bekezdése alapján Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató részére munkaközvetítést akkor végez, ha a foglalkoztató
a) a munkaerőigényét e rendeletben meghatározott módon bejelentette,
b) a munkaközvetítést kéri, és
c) vállalja, hogy
ca) fogadja az állami foglalkoztatási szerv által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lapon igazolja a munkaközvetítés eredményét, és
cb) fogadja az állami foglalkoztatási szerv képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítés során csak olyan szolgáltatást kérő számára állít ki közvetítő lapot, aki vonatkozásában a munkaerőigényt bejelentő foglalkoztató a közvetítő lap kiállítását előzetes egyeztetés keretében támogatta.

Jellemző hiba a benyújtáskor a nem megfelelő FEOR kód megadása a munkaadó részéről. Tipikus eset például a koszovói munkavállalóknál, hogy rendelkezik megfelelő végzettséggel, azonban az adott szakmában eltöltött munkaóra számát igazolni nem tudják. Ebben az esetben is lehetséges újabb kérelem benyújtása a megfelelő adatok kitöltése mellett. A cégjegyzék az eljárás során azért szükséges, mert az előzetes-megállapodás érvényességének vizsgálatakor az arra jogosult, vagy jogosultak cégszerű aláírását igazolják.

• Magyarországi lakcím igazolása (Bérleti szerződés)
• Lakcím bejelentő lap a tulajdonos(ok) aláírásával
• Tulajdoni lap szemle

Fontosnak tartom megosztani azon eseteket amikor a munkavállaló saját maga köt bérleti szerződést vagy a munkaadó biztosítja a szállást. Jellemző hiba ebben az esetben is, hogy amikor egy cég vagy vállalkozás köt bérleti szerződést elmulasztja feltüntetni szerződő félként vagy használóként a munkavállalót. Adott esetben „tollvonással” helyrehozható a probléma kiküszöbölése, de nem éppen költséghatékony.

A tulajdoni lap szemle vagy amennyiben rendelkezésre áll a tulajdoni lap feltöltése nem kötelező, azonban ajánlott. Lényegesen meggyorsítja az eljárási folyamatot. Abban az esetben, ha valaki rendelkezik ügyfélkapuval évente 2 alkalommal ingyenes lekérheti sorban állás nélkül, elektronikusan.

• Útlevél

Nem elegendő a benyújtáshoz a kitöltött részeket beszkennelve elküldeni, minden oldal feltöltése szükséges.

• fénykép (igazolványkép)

Fontos, hogy a nem megfelelő méretű és szerkesztésre nem alkalmas fényképek elfogadhatatlanok. Mindenképp fehér hátterű arckép szükséges mely maximum a váll részeket engedi láttatni, a hatalmas mosolyt és grimaszokat hanyagolva.

• végzettséget igazoló dokumentumok

A nem angol nyelven kiállított oklevelek, diplomák, szakmunkás bizonyítványok Országos Fordító Iroda általi magyar nyelvű igazolását fogadja csak el az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

• Meghatalmazás

Ügyvéd vagy ügyvédi iroda megbízása esetén ez feltétlenül szükséges.
Okmány átvételénél kiemelten fontos annak megjelölése, hogy postai úton vagy személyesen kívánja átvenni a tartózkodásra jogosító kártyát. Ügyvéd vagy ügyvédi iroda esetében külön dokumentumba kell foglalni az átvételre jogosult személyt, melyet az ügyfél (3.országbeli állampolgár) ír alá. Az átvételre feljogosított személy személyi igazolványának vagy személyazonosításra alkalmas iratának másolatát csatolni kell. (Ez a személy nem az ügyvéd, hanem jelölt vagy jelöltek akkor a munkaadó ügyvéd és a jelölt személyét is meg kell adni.)

Kiemelt foglalkoztatóknak azok a munkavállalók számítanak, akik több mint 50 fő harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatnak.

Jellemzően az ügyintézési határidő 30 nap. A határidőbe nem számít bele amikor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet. A hiánypótlási határidőt általában az ügyintéző határozza meg az benyújtandó irat típusától függően. Egyetlen eset van, amikor nem ügyintézői mérlegelés tárgya a hiánypótlási határidő, az eljárási költség megfizetése. Szigorúan 8 nap van ennek igazolására. Két fizetési módon lehet az eljárási költséget megfizetni:

• postai úton, tehát csekken vagy
• elektronikusan bankkártyáról a benyújtással egyidejűleg

Fontos kiemelni, hogy az elektronikus befizetés a leghatékonyabb. Postai csekken történő befizetés esetén a csekket, szkennelt változatban kell az ügy részévé tenni és annak eredeti példányát kizárólag postai úton megküldeni a hatóság részére. Bonyolultabb, összetettebb folyamat, mint az elektronikus befizetés.

Meddig tartózkodhat Magyarországon munkavállalási céllal egy harmadik országbeli állampolgár?

A válasz: 2 évig. Minden esetben kizárólag két évig adja meg a jogosultságot az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, mely természetesen hosszabbítható. Ebből egyenesen következik az, hogy külföldi munkavállalóval kötött előzetes megállapodás mindig határozott idejű szerződés. Természetesen ez hosszabbítható újabb 2 évvel.

Egyetlen egy esetben nem adja meg a hatóság a 2 évig tartandó jogosultságot. Amikor a külföldi állampolgár útlevelének érvényessége rövidebb, mint a Magyarországon történő tartózkodni kívánt idő.

Az eljárási díjak:

• 24.000 HUF

Munkavállalási célú tartózkodási engedély pótlása és cseréje

Előfordulhat, hogy a harmadik országbeli állampolgár elveszíti (vagy ellopják) a tartózkodási kártyáját. Van lehetőség ennek pótlására, de feltétel, hogy előtte rendőrségi bejelentést kell tenni és az erről szóló igazolás birtokában lehetséges újabb kártya igénylése, mely nem költségmentes. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy érdemes lefénymásolni vagy lefényképezni az engedélyt, mert az eljárás alkalmával szükség van annak a számára.

Pótlás esetén a megrongálódott, eltörött, elmosódott tartózkodási kártyákat a hatóság bevonja és újat állít ki. Itt nincs szükség rendőrségi bejelentésre.

Tartózkodási engedély hosszabbítása

Az alapvető iratok megegyeznek a tartózkodási engedély benyújtásánál megjelöltekkel. Amit a kérelemhez csatolni kell a meglévő tartózkodási engedély.

Lakcímváltozás

Minden esetben közölni kell a hatósággal.

A tartózkodási engedély hosszabbításánál az eljárási díj 23.000 HUF. A kártya érvényességének lejárta előtt 30 nappal (ami az utolsó határidő) kell benyújtani az erre irányuló kérelmet. Bármilyen okból elmulasztotta ezt a munkaadó vagy munkavállaló, akkor kizárólag Méltányossági kérelem saját kezű írásának benyújtásával lehetséges. Az eljárási díj 39.000 HUF ebben az esetben.

A munkaadó kötelezettsége bejelenteni a hatóság felé ha a külföldi állampolgár foglalkoztatása a tartózkodási engedély lejártát megelőzően megszűnik.

A kérelem benyújtását követően automatikus üzenetet kap az ügyfél a kérelem befogadásáról. A következő üzenet megérkezésekor, mely biometrikus adatfelvételezésről szól, kell felkeresni személyesen a hatóságot, ahol ujjlenyomat és fénykép kerül rögzítésre.

Tanulmányi célú tartózkodási engedély

Felsőoktatában való részvétel esetén két féle ügytípust kell megkülönböztetnünk attól függően, hogy valaki ösztöndíj tanul vagy önköltséges finanszírozás keretében tanulmányi célú tartózkodási engedélyt nyújt be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz.

Ösztöndíj keretében:

• fénykép
• útlevél (teljes)
• egészségügyi biztosítás
• utolsó 6 havi bankszámla kivonat

Csak és kizárólag abban az esetben fogadja el az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ha a bankszámla az ügyfél nevén van. Itt vizsgálják, hogy rendelkezik-e külföldi állampolgár megfelelő anyagi forrásokkal. Amennyiben az összeg nem elegendő a szülők vagy akár a nagyszülők nyilatkozata csatolható arról, hogy anyagilag támogatják a tanulót. Feltétel itt is természetesen, hogy a bankszámla kivonatot csatolják az alapszerződés mellett. Megtakarításról szóló igazolást is elfogad a hivatal.

• Magyarországon történő lakhatás igazolása

Attól függ mit értünk ez alatt, hogy valaki kollégiumi szállást igényelt és kapott is, vagy pedig bérel egy ingatlant esetleg szobát. A kollégiumi szállásról az igazolást az oktatási intézménytől kell igényelni. Ingatlan bérlése esetén érdemes annyi időre szerződést kötni amennyire a tartózkodást benyújtotta. A tulajdonos(ok) aláírásával igazolt lakcím bejelentő formanyomtatvány feltöltés kötelező a szerződés mellett. Nem hiteles tulajdoni lap szemle – mely 3 hónapnál nem régebbi – csatolása szintén ajánlott ebben az esetben is.

• tanulói jogviszony igazolása

A felsőoktatási intézmény állítja ki vagy adatbázisban rögzíti, amelyhez hozzáfér az Idegenrendészeti Főigazgatóság. A tartózkodásra való jogosultságot az ösztöndíj ideje fogja meghatározni. Hiába 5 éves egy képzés ha a külföldi csak 4 évre nyerte el az ösztöndíjat, akkor kizárólag eddig lehet kérni. Meghosszabbítani újabb ösztöndíj elnyerése esetében lehetséges.

Önköltséges finanszírozás esetén:

Ugyan azok a felételek, mint az ösztöndíjas kérelmeknél, de a külföldről érkező magyarországi tanulmányokat folytató hallgató addig kaphatja meg a tartózkodási kártyát amíg a képzést előfinanszírozta.

Fontos kiemelni, hogy az útlevél lejárta megelőzi a képzést akkor csak és kizárólag addig adható tartózkodási engedély, amíg érvényes az útlevél.

Nem felsőoktatásban, hanem például alapképzésen vagy középiskolai tanulmányokat folytató hallgatók esetén:

A felsőoktatási intézményben keretében tanuló hallgatóknál szükséges iratokon túl:
• ügyvéd által ellenjegyzett vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata a szülőnek vagy szülőknek, hogy a gyermekük Magyarországon történő tartózkodásához hozzájárulnak. Ezen okiratnak tartalmaznia kell annak a személynek minden lényeges személyes adatainak megadása mellett, aki felelős a gyermekért, tehát ki az aki képviselő őt. Amennyiben ez nem magyar nyelven van elkészítve, úgy annak hiteles OFFI fordítását is csatolni kell.
• Nagyon fontos, hogy amennyiben a szülők elváltak, a bírósági ítéletet, hogy a kizárólagos szülői felügyelettel az okiratot aláírt szülő rendelkezik. Elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, hiteles OFFI fordítását.
• a szülőnek vagy szülőknek a nyilatkozatban ki kell terjednie arra, hogy a gyermekük alapellátására rendelkeznek anyagi fedezettel és vállalják is annak finanszírozását.
• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, annak hiteles OFFI fordítását.

A tanulmányi célú tartózkodási engedélyek eljárási határideje 30 nap.

• 24.000 HUF az eljárási díj
• ösztöndíjasok esetében ez ingyenes

A benyújtott kérelmeket az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. tv. (Harmtv.), a Harmtv. végrehajtására kiadott 114/2007. (V.24.) Kormány rendelet, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V.31.) IRM. rendelet alapján vizsgálja.

A Harmtv. 13.§ (1) bekezdése szerint száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghalad időtartamig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki:

a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
rendelkezik a vissza-vagy tovább utazáshoz szükséges engedéllyel,
c) igazolja beutazása és tartózkodása célját,
d) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel,
e) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
f) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,
g) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit,
h) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

A 114/2007. (V.24.) Kormány. rendelet 47. §(7) bekezdése szerint a tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányait.

A 114/2007. (V.24.) Kormány. rendelet 29. § (2) bekezdése alapján a beutazás és tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha kérelmező a Harmtv. 19-28. §.-ában meghatározott célból vagy célokból kíván Magyarország területén tartózkodni és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.

A Hrmtv. 19-28. §-ában meghatározott célok:

19. § (1) ^*  Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve magyar állampolgár, vagy külön törvény szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, vagy huzamos tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.

(2) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat ^* 

a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint

b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.

(3) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.

(4) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy ^* 

a) eltartott szülője;

b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.

(5) ^*  A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.

(6) ^*  A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(7) A családtag – amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot – további tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak.

(8) ^*  A nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.

(9) ^*  A családegyesítés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik,

b) ^*  legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő magyar állampolgár vagy a 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy

c) – az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével – legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(10) ^*  A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának érvényességi idejével.

(11) ^*  A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (9)–(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

20. § ^*  (1) Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy

b) ^*  az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keresőtevékenység folytatásának minősül.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki

a) ^*  szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,

c) ^*  keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, kutatói hosszú távú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy hallgatói mobilitási igazolással,

d) ^*  EU Kék Kártyával vagy

e) ^*  vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(5) ^*  A tanulmányi célú és a hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

(6) A jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

20. § ^*  (1) Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy

b) ^*  az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keresőtevékenység folytatásának minősül.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki

a) ^*  szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,

c) ^*  keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, kutatói hosszú távú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy hallgatói mobilitási igazolással,

d) ^*  EU Kék Kártyával vagy

e) ^*  vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(5) ^*  A tanulmányi célú és a hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

(6) A jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

20/A. § ^*  (1) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) ^*  a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) és d) pontjában foglalt kizáró okok,

b) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,

c) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és

d) ^*  Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Nem kaphat EU Kék Kártyát:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

b) ^*  akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) ^*  az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére,

h) ^*  az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,

i) ^*  a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(2a) ^*  Az EU kék kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.

(3) Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

(4) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

20/B. § ^*  Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU kék kártyát kap, ha

a) az EU kék kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és

b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételekkel.

20/C. § ^*  Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag

a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy

b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

20/D. § ^*  (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy külön jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.

(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően e célból nem hosszabbítható meg.

(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy

b) külön jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

20/E. § ^*  (1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik;

b) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1f)–(1i) bekezdésben foglalt kizáró okok;

c) ^*  igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló és szakértő esetében legalább három hónapos, gyakornok-munkavállaló esetében pedig legalább három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül;

d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama;

e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges egyetemi oklevéllel;

f) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;

h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére; és

i) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

b) azon harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat;

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;

d) az egyéni vállalkozó;

e) a munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző vagy egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából;

f) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.

(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.

(4) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legfeljebb egy év.

(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.

(6) Nem kaphat a 20. § (1) és (2) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki 2/A. § a)–b) pontjában, valamint a 20/E. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

20/F. § ^*  Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 20/E. § (1) bekezdés a)–b) és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel.

20/G. § ^*  (1) Fehér Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,

b) a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok, és

c) nem folytat keresőtevékenységet Magyarországon, valamint magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik.

(2) Nem kaphat Fehér Kártyát:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,

b) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

f) a befogadott,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel rendelkezik,

i) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Unió területére, vagy

j) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy esetében a (2) bekezdésben foglalt valamely körülmény fennáll,

b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy

c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, folytat keresőtevékenységet vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.

(4) A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A Fehér Kártya kiadására irányuló kérelem tárgyában az idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg.

(6) Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedély nem állítható ki.

21. § ^*  (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,

b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,

c) befizette a köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,

d) igazolja a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–d), és f)–i) pontjában foglaltakat, és

e) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik.

(4) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

21/A. § ^*  (1) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban nem érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben külön jogszabály szerinti felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányai egy részét.

(2) A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hallgatónak csatolnia kell

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben a hallgatói mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot külön jogszabályban meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről, a mobilitás tervezett időtartamáról az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével.

(4) A hallgatónak a (3) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (3) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell:

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy a (3) bekezdés szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha

a) az (1) bekezdés szerinti kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a (3) bekezdés szerinti értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy

e) a (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (3) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár legfeljebb háromszázhatvan napig tartózkodhat Magyarország területén.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.

22. § ^*  (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és

b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) A kutatási célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A kutatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

22/A. § ^*  (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha

a) az értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

(5) Az (1) bekezdés szerinti mobilitásra vonatkozó értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli

a) a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,

b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (5) bekezdés szerinti értesítésével szemben a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emelhet, ha

a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

c) ha a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

d) a kutató kutatói rövid távú mobilitási értesítésével kapcsolatosan az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.

(7) A kutató családtagjának az (5) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásának érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét nem haladhatja meg.

(8) Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

Idegenrendészettel vagy tartózkodási engedéllyel kapcsolatos kérdése van?

Szívesen állunk rendelkezésre!

dr. Farkas Gabriella / dr. Dobos István ügyvéd / +3630-3088151 / dobos@doboslegal.eu