A „home office” munkajogi vonatkozásai

A „home office”, vagyis az otthoni munkavégzés iránt egyre nagyobb az érdeklődés és az igény mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról hazánkban, így mindenképpen fontos áttekinteni a távmunka ezen, jellegzetes formájának jogi szabályozását. Uniós szabályozás Az Európai Uniós jog szupremáciájából adódóan jelen esetben is az első vizsgálódási pont, hogy létezik-e Uniós jogforrás a távmunka szabályozására. Az Európai Bizottság 2002-ben fogadta el a Távmunka Keret-megállapodást, mely lefektette a távmunka szabályozásának alapjait és…

Read more Leave a comment

A munkaviszony és a várandósság kapcsolata – munkajogi összefoglaló

A munkajog területén az egyik leginkább érdekes és érzékeny kérdés a munkaviszony és a várandósság kapcsolata, különösen a munkaviszony megszűnése esetében. Jelen blogbejegyzésben a munkaviszony és a várandósság viszonyának elemzésére kerül sor, hangsúlyosan a munkaviszony megszűnésére. 1. Jogszabályi háttér A vizsgált területet – munkajogi szempontból – kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza, emellett több bírósági határozat is kapcsolódik hozzá, amelyek segítenek az Mt.…

Read more Leave a comment

Versenytilalmi megállapodások a munkajogban és megbízási jogviszonyban

Versenytilalmi megállapodás megkötésére jellemzően munkaviszonyban kerül sor, mégpedig olyan munkavállalókkal, akik vagy vezető beosztásukból, vagy egyéb körülményekből fakadóan a munkáltató számára bizalmas információkhoz juthatnak hozzá. A jogintézmény azonban nem csak munkaviszony esetében lehet célszerű, hanem megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződéseknél is. A munkaviszonyra vonatkozó versenytilalmi megállapodást a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kifejezetten szabályozza a 228.§ (1) bekezdésében, míg megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződések esetén…

Read more Leave a comment

Munkaerő el-nem csábítási megállapodások és alkalmazásuk a gyakorlatban

A szakképzett munkaerő manapság olyan kincs, melynek megtartása a vállalatok és vállalkozások számára elengedhetetlen, mégis néha lehetetlennek tűnő feladat. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a legtöbb szektor munkaerőpiacán egyfajta harc alakult ki, hiszen az egyik oldal a munkavállalók náluk legyenek foglalkoztatva, míg a másik oldal nyilvánvaló célja az lenne, hogy az – akár a cég által betanított, illetve kitanított munkavállalókat megtartsa, azokat konkurensek ne csábítsák el. Ez a…

Read more Leave a comment

Jogellenes munkáltatói felmondást kapott? – A munkavállalói igényérvényesítés lehetőségei

A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja. Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a…

Read more Leave a comment

Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

Szakszervezeti tag vonatkozásában fennálló munkajogi védelem

A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása. 1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy…

Read more Leave a comment

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more Leave a comment

Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more One Comment

Az ügyvezető felelőssége a társaság tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv és a Csődtörvény alapján

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül. I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján: A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a…

Read more Leave a comment