A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more Leave a comment

A „home office” munkajogi vonatkozásai

A „home office”, vagyis az otthoni munkavégzés iránt egyre nagyobb az érdeklődés és az igény mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról hazánkban, így mindenképpen fontos áttekinteni a távmunka ezen, jellegzetes formájának jogi szabályozását. Uniós szabályozás Az Európai Uniós jog szupremáciájából adódóan jelen esetben is az első vizsgálódási pont, hogy létezik-e Uniós jogforrás a távmunka szabályozására. Az Európai Bizottság 2002-ben fogadta el a Távmunka Keret-megállapodást, mely lefektette a távmunka szabályozásának alapjait és…

Read more Leave a comment

A munkaviszony és a várandósság kapcsolata – munkajogi összefoglaló

A munkajog területén az egyik leginkább érdekes és érzékeny kérdés a munkaviszony és a várandósság kapcsolata, különösen a munkaviszony megszűnése esetében. Jelen blogbejegyzésben a munkaviszony és a várandósság viszonyának elemzésére kerül sor, hangsúlyosan a munkaviszony megszűnésére. 1. Jogszabályi háttér A vizsgált területet – munkajogi szempontból – kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza, emellett több bírósági határozat is kapcsolódik hozzá, amelyek segítenek az Mt.…

Read more Leave a comment

Versenytilalmi megállapodások a munkajogban és megbízási jogviszonyban

Versenytilalmi megállapodás megkötésére jellemzően munkaviszonyban kerül sor, mégpedig olyan munkavállalókkal, akik vagy vezető beosztásukból, vagy egyéb körülményekből fakadóan a munkáltató számára bizalmas információkhoz juthatnak hozzá. A jogintézmény azonban nem csak munkaviszony esetében lehet célszerű, hanem megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződéseknél is. A munkaviszonyra vonatkozó versenytilalmi megállapodást a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kifejezetten szabályozza a 228.§ (1) bekezdésében, míg megbízási, illetve vállalkozási típusú szerződések esetén…

Read more Leave a comment

Munkaerő el-nem csábítási megállapodások és alkalmazásuk a gyakorlatban

A szakképzett munkaerő manapság olyan kincs, melynek megtartása a vállalatok és vállalkozások számára elengedhetetlen, mégis néha lehetetlennek tűnő feladat. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a legtöbb szektor munkaerőpiacán egyfajta harc alakult ki, hiszen az egyik oldal a munkavállalók náluk legyenek foglalkoztatva, míg a másik oldal nyilvánvaló célja az lenne, hogy az – akár a cég által betanított, illetve kitanított munkavállalókat megtartsa, azokat konkurensek ne csábítsák el. Ez a…

Read more Leave a comment

Jogellenes munkáltatói felmondást kapott? – A munkavállalói igényérvényesítés lehetőségei

A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja. Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a…

Read more Leave a comment

Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

Szakszervezeti tag vonatkozásában fennálló munkajogi védelem

A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása. 1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy…

Read more Leave a comment

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more Leave a comment

Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more One Comment