Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

Szakszervezeti tag vonatkozásában fennálló munkajogi védelem

A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása. 1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy…

Read more Leave a comment

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more Leave a comment

Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more One Comment

Az ügyvezető felelőssége a társaság tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv és a Csődtörvény alapján

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül. I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján: A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a…

Read more Leave a comment

Munkáltató ellenőrzési joga a munkahelyen

A munkáltató ellenőrzésének legsarkalatosabb pontja, hogy az szükségszerűen felveti a munkavállaló személyiségi jogai megsértésének lehetőségét, éppen ezért az Mt. a munkáltató ellenőrzési jogának gyakorlását – bár lehetővé teszi – de szigorú korlátok közé szorítja. E korlátok megtartása a munkáltatónak szintén érdekében áll, mert a személyiségi jogsértés bizonyítása estén a munkavállaló nemcsak (a bírói gyakorlat alapján, EBH 2000.249.) azonnali hatályú felmondásra, de a Ptk. szerinti sérelemdíjra is jogosult. 1. A személyiségi…

Read more Leave a comment

Szabadság próbaidő alatt

Közeleg a Karácsony és a Szilveszter, valószínűsíthetően több munkavállalóban, aki nemrég állt új munkahelyén munkába, megfogalmazódik a kérdés, hogy a két ünnep között, “próbaidős munkavállalóként” szabadságra mehet-e? 1. A szabadságra vonatkozó szabályok: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (“Mt.“) kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés…

Read more Leave a comment

Várandós nők, és kisgyermeket nevelők helyzete munkajogi szempontból

Magyarország is elfogadta az ENSZ anyaság védelméről szóló egyezményét, amelynek szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva így a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság és várandósság tényére tekintettel, illetve annak alapján, hogy az adott munkavállalónak – legyen az férfi vagy nő- van-e gyermeke. A magyar munkajog szerint a várandós nőkre, illetve a kisgyermeket nevelő szülőkre az alábbi szabályok speciális vonatkoznak: Munkavégzés helye: A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő…

Read more Leave a comment

Ideiglenes munkavégzés az Európai Unió más tagállamában: kiküldetés vagy párhuzamos tevékenység?

Az európai gazdasági integráció területén mérföldkövet jelentett az Európai Unió belső piacának létrehozása, amely a négy alapszabadság elve alapján működik. A négy szabadság elvének értelmében az Európai Unió tagállamai között biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A belső piac létrehozása magyar állampolgárok számára is megkönnyítette az EU más tagállamában történő munkavállalást, de a magyar vállalkozók is könnyebben nyújthatnak szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más…

Read more Leave a comment