Jó hírnév védelme a jogi személyek (cégek) vonatkozásában

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) a nevesített személyiségi jogok között tartja számon a személyek jóhírnevét. 1. A jóhírnév fogalma A Ptk. alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. 2. Jóhírnév a jogi személyek vonatkozásában A Ptk. alapján a jogi személyek jogképesek, vagyis jogai és kötelezettségei…

Read more

Behajtási költségátalány

A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályai 2014. március 15-én léptek hatályba, követelésére azonban már a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében is lehetőség van. A behajtási költségátalány hatályba lépése óta számos kérdés és bizonytalanság merült fel annak mibenlétét illetően. Lássuk tehát, miben is áll ennek az újszerű, de több ízben vitatott jogintézménynek a lényege. 1. Fogalma A behajtási költségátalány fogalmát a…

Read more

Minden, amit a CSOK-ról tudni érdemes

Amekkora érdeklődés kíséri magát a lehetőséget, legalább akkora homály fedi a családi otthonteremtési kedvezmény részletszabályait, melyeket a 2016. február 10-én közzétett két új rendelet rendelkezései igyekeznek pontosítani, több-kevesebb sikerrel. A következőkben összefoglaljuk a CSOK-kal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és bemutatjuk az új rendelek hatálybalépésével bekövetkezett legfontosabb változásokat, segítséget nyújtva ezzel azoknak, akik továbbra is elvesznek a részletszabályok erdejében. 1. A CSOK lényege és a közös szabályok A családok otthonteremtési támogatása keretében…

Read more

Munkáltató ellenőrzési joga a munkahelyen

A munkáltató ellenőrzésének legsarkalatosabb pontja, hogy az szükségszerűen felveti a munkavállaló személyiségi jogai megsértésének lehetőségét, éppen ezért az Mt. a munkáltató ellenőrzési jogának gyakorlását – bár lehetővé teszi – de szigorú korlátok közé szorítja. E korlátok megtartása a munkáltatónak szintén érdekében áll, mert a személyiségi jogsértés bizonyítása estén a munkavállaló nemcsak (a bírói gyakorlat alapján, EBH 2000.249.) azonnali hatályú felmondásra, de a Ptk. szerinti sérelemdíjra is jogosult. 1. A személyiségi…

Read more

Öt gyakran ismételt kérdés, amely elhangzik hajó-adásvétel, illetve úszó létesítmény lajstromozása során

Irodánk számos alkalommal szerkeszt magyar, illetve osztrák jog hatálya alatt álló hajó-adásvételi szerződést, illetve képviseli ügyfeleit a Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Főosztálya előtt a lajstromozási, illetve tulajdonosváltozás bejegyzésére irányuló eljárásokban. Ezen eljárásokban szinte visszatérő módon szoktak felmerülni az alábbi esetek, illetve kérdések: 1. Horvát hajóregiszterből magyar regiszterbe történő átvezetés lehetséges-e? A horvát hajóregiszterből, mint EU-s nyilvántartásból természetesen lehetőség van arra, hogy az adásvételi szerződés keretében a magyar hajólajstromba vezettessük át…

Read more

Villamosenergia-kereskedelem és a villamosenergia-továbbítás elhatárolása

A villamosenergia-kereskedelem, illetve villamosenergia-továbbítás elhatárolása számos ingatlanfejlesztés, ingatlanberuházás során felmerül. Érdemes e két jogi kategóriát egymástól élesen elkülöníteni. I. Villamosenergia-kereskedelem a Vet. rendelkezései alapján A két fogalom elhatárolásánál a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: „Vet.„) rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény az értelmező rendelkezések 69. pontjában olyan tevékenységként definiálja a villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és…

Read more

Szabadság próbaidő alatt

Közeleg a Karácsony és a Szilveszter, valószínűsíthetően több munkavállalóban, aki nemrég állt új munkahelyén munkába, megfogalmazódik a kérdés, hogy a két ünnep között, „próbaidős munkavállalóként” szabadságra mehet-e? 1. A szabadságra vonatkozó szabályok: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.„) kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés…

Read more

Várandós nők, és kisgyermeket nevelők helyzete munkajogi szempontból

Magyarország is elfogadta az ENSZ anyaság védelméről szóló egyezményét, amelynek szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva így a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság és várandósság tényére tekintettel, illetve annak alapján, hogy az adott munkavállalónak – legyen az férfi vagy nő- van-e gyermeke. A magyar munkajog szerint a várandós nőkre, illetve a kisgyermeket nevelő szülőkre az alábbi szabályok speciális vonatkoznak: Munkavégzés helye: A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő…

Read more

Szerződési szabadság a magyar és az angol jogban

A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban.A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság fő aspektusai (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz.A szerződések jogának alapelvének értelmezése, azonban jogrendszerenként változik. Lássuk tehát, hogyan értelmezik az alapelvet a kontinentális jogrendszerhez tartozó magyar…

Read more

Kellékszavatossági igények szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben

Míg a korábbi Ptk. a hibás teljesítés fogalmát leszűkítette a visszterhes szerződésekre és a dologszolgáltatásokra, addig az új Ptk. szakít ezzel a megoldással, és a hibás teljesítés vonatkozásában mindenféle szerződéstípusra, (tulajdon-átruházási, tevékenység kifejtésére, valamint használati szerződésekre) és mindenféle szolgáltatásra, dologra (ingóra, ingatlanra) általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz. Ugyanakkor az, hogy a hibás teljesítés fogalma az új szabályozással az ingyenes szerződésekre is kiterjed, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a hibás…

Read more