Mikor járhat el a társasház egy perben?

Mit értünk a társasház fogalma alatt? A Ptk. 5:85. § (1) bekezdése alapján: „társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül”. Ptk. alapján…

Read more

Hogyan és miért felelhet a korlátolt felelősségű társaság tagja?

Jelen cikkünkben a korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségét tárgyaljuk részletesen. A Ptk. 3:89. § (1) bekezdése alapján „gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható”. Ez alapján megállapítható, hogy a korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: kft.) a gazdasági társaságok egyik formájaként jelenik meg. A Ptk. 3:3. § (1) bekezdése alapján „a jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal…

Read more

Épületek tervezése – A generáltervező felelőssége, jogállása

Generáltervező az a tervező, aki a teljes – szakági tervekre is kiterjedő – kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére köt szerződést, melynek elvégzésére, a Ptk. általános szabályai szerint, közreműködőnek minősülő, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket von be, akik közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért felel. Az egyes épületek építész kiviteli tervek tartalmát főként a MÉK és MMK szabályzata, a vonatkozó előírások és jogszabályok határozzák meg. I. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye,…

Read more

Cégjog – Ügyvezetői és tulajdonosi felelősség

I. Az ügyvezető a társaság felé a Ptk-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítéséért való felelősségi szabályai szerint köteles helytállni, az ügyvezető által külső harmadik személyeknek okozott károk esetén azonban maga a társaság köteles a helytállásra. Kivétel ez alól, ha a kárt szándékosan okozta, ekkor ugyanis a társasággal egyetemlegesen felel. (3:24. § ) Ez a szabály azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, de kielégítetlen hitelezői…

Read more

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more

Versenytilalmi és titoktartási megállapodás megszegése és a jogi igények érvényesítése

Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja. Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését? A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb,…

Read more

A munkavállaló kártérítési felelőssége a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség tükrében

Kérdésként merülhet fel a munkáltatók oldaláról, hogy egy bizonyos munka elvégzése érdekében milyen szerződéses konstrukció megkötése a legoptimálisabb számukra. Adott esetben a munkáltató köthet egy munkavállalóval munkaszerződést, de – a körülményektől függően – akár vállalkozási vagy megbízási szerződés, esetleg egyéb szerződés megkötése is lehetőségként merülhet fel. Azt, hogy adott esetben melyik szerződés megkötése a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb megoldás, számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet az, hogy egy esetleges szerződésszegés, vagy…

Read more

A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more