Cégjog – Ügyvezetői és tulajdonosi felelősség

I. Az ügyvezető a társaság felé a Ptk-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítéséért való felelősségi szabályai szerint köteles helytállni, az ügyvezető által külső harmadik személyeknek okozott károk esetén azonban maga a társaság köteles a helytállásra. Kivétel ez alól, ha a kárt szándékosan okozta, ekkor ugyanis a társasággal egyetemlegesen felel. (3:24. § ) Ez a szabály azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, de kielégítetlen hitelezői…

Read more

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more

Versenytilalmi és titoktartási megállapodás megszegése és a jogi igények érvényesítése

Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja. Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését? A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb,…

Read more

A munkavállaló kártérítési felelőssége a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség tükrében

Kérdésként merülhet fel a munkáltatók oldaláról, hogy egy bizonyos munka elvégzése érdekében milyen szerződéses konstrukció megkötése a legoptimálisabb számukra. Adott esetben a munkáltató köthet egy munkavállalóval munkaszerződést, de – a körülményektől függően – akár vállalkozási vagy megbízási szerződés, esetleg egyéb szerződés megkötése is lehetőségként merülhet fel. Azt, hogy adott esetben melyik szerződés megkötése a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb megoldás, számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet az, hogy egy esetleges szerződésszegés, vagy…

Read more

A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more

Felelősség korlátozása a szerződésekben

A felek a szerződést abban bízva kötik meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a kötelezettek a meghatározott feltételeknek megfelelően majd teljesítik. A gazdasági életben azonban a legtöbb tevékenység kockázattal jár, így egy szerződés megkötése esetében is felmerülnek bizonyos kockázatok. Könnyen előfordulhat, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja, vagy nem akarja a meghatározott feltételeknek megfelelően teljesíteni.  A gazdasági élet szereplőiként a kötelezettek számolnak ezzel az eshetőséggel, és ennek…

Read more

A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more

A forgalmazó helytállási kötelezettségei élelmiszer-értékesítés körében

A forgalmazási (disztribútori) szerződés a hazai jogalkotási folyamatok eredményeként nevesített szerződésként 2014. március 15-e óta szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Ez a szerződéstípus a hagyományos szerződési tipizálási rendszerbe nehezen illeszthető be, ugyanis jellemzőit az üzleti élet alakította ki a szociális piacgazdaság és annak részét képező szerződési szabadság elvének mentén. A disztribútori szerződésben a tulajdonátruházó (adásvétel, bizomány), valamint a vállalkozási típusú (szállítás) szerződések jegyei vegyülnek, erre tekintettel pedig a disztribútori szerződés által…

Read more