Mi történik, ha az ügyvezető vagy a cég tagja elhalálozik?

1, Egy Kft. esetében az ügyvezető halála jogi szempontból abban az esetben lehet a problémák gyakori forrása, ha feladatát egyedüli ügyvezetőként látta el, vagy úgy, hogy emellett ő volt a társaság egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ebben az esteben a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani, ami jelentős probléma, ugyanis a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot,…

Read more Leave a comment

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more Leave a comment

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more Leave a comment

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more Leave a comment

A korlátolt felelősségű társaságon belüli hatáskörök

Gyakran felmerülő kérdés egy kft. vonatkozásában, hogy annak szervezeti felépítése milyen módon kap szerepet a döntéshozatal folyamatában. Egy kft. működtetése során ugyanis elengedhetetlen tisztában lenni nem csak a törvényben szabályozott szervezeti felépítéssel, de azzal is, hogy ennek keretein belül milyen működési mechanizmusokon keresztül hatnak egymásra a kft. szervei a döntéshozatalban. I. A létesítés szabadsága Először is fontos rögzíteni a Polgári Törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) elvi megközelítését a gazdasági társaságok szabályozásával…

Read more Leave a comment

A magyar Kft. és a német GmbH, mint társasági forma különbségei

Európa-, sőt világszerte találkozhatunk olyan társaságokkal, melyek alapkoncepciója, hogy a társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, a vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a hitelezők kielégítése a társaság feladata. A koncepció nem idegen sem Európában (Magyarország: korlátolt felelősségű társaság (Kft.), Németország: Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH), Lengyelország: Spółka z ograniczoną odpowiedzialnością (Sp. z o.o.), sem az angolszász jogrendszerű országokban (Ltd., LLC). Az első pillantásra azonos társasági formákat jelölő rövidítések azonban eltérő…

Read more Leave a comment

Korlátolt Felelősség – Vagy Mégsem? Az egyszemélyes kft. tagjának felelőssége

Főszabályként elmondható, hogy egy korlátolt felelősségű társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság a hitelezői felé csak a saját vagyonával felel, a társaság tagja csak annyiban felel saját, személyes vagyonával, ha a tagot a társaság működése során közvetett másodlagos felelősség terhelte. Jelen cikk ezen kivételes, közvetett másodlagos felelősség esetköreivel foglalkozik. Az 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a 3. könyvében szabályozza az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság működését. Egyszemélyes társaság…

Read more One Comment