Ágazati jogszabályváltozások a GDPR kapcsán

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez (GDPR) kapcsolódóan a magyar Országgyűlés 2019. április elején elfogadta az úgynevezett „GDPR saláta törvénycsomagot”. A törvénycsomag mindösszesen 86 magyar ágazati jogszabályt módosít; többek között a munka törvénykönyvében, a személy-és vagyonvédelmi törvényben, illetve a kereskedelemről szóló törvényben is jelentős változások következtek be 2019. április 26-tól. A jogszabály-módosításokkal összefüggő lényeges változásokat az alábbiakban külön szektorok szempontjából mutatjuk be. Egészségügyi szektor A személyes adat meghatározása megtörtént a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök értékelése

Az előző blogbejegyzésünkben bemutatott elméleti lehetőségek azonban gyakorlati kérdéseket vetnek fel, melyek közül talán a legfontosabb egy számviteli jellegű kérdés, mégpedig az, hogy hogyan lehet a szellemi vagyon értékét megállapítani a társaságokba való bevitel érdekében. Erre az IAS/IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szabályrendszere ad választ, mely egy olyan standardizált számviteli szabályrendszer, melyet az International Accounting Standards Board, vagyis a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület bocsátott ki azzal a céllal, hogy a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök vállalkozások finanszírozásában

Jogos kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehet a gyakorlatban megállapítani olyan javak értékét, melyek sok esetben nem tárgyiasultak, kézzel fogható megjelenési formájuk nincs, illetve hogy ezek hogy használhatók fel adott esetben egy vállalat finanszírozásában, illetve milyen módon teremtenek cégértéket. A szellemi eszközök értéke Szellemi vagyon értékéről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az mérhető gazdasági hasznot hoz a felette rendelkezőnek, vagy növeli más kapcsolódó eszköz értékét. Szellemi vagyon hasznosítása által…

Read more Leave a comment

Intellectual Property Management – A szellemi tulajdonról általában

Gyakran felvetődő probléma, hogy a humánkapacitás szintjén megjelenő kreativitás, tárgyi tudás, tapasztalat, illetve más egyéb képességek illetve ezek tárgyiasult megtestesülései (pl.: dokumentumok, rajzok, egyéb innovációk) milyen módon kamatoztathatók egy cég életében. Fontos leszögezni, hogy önmagában az a tény, hogy ezen javak kézzel fogható formát öltöttek, még nem teszi őket védett szellemi tulajdonná. Lajtsromozás VS. szerzői jog A védettséget egy következő lépéssel lehet elérni, mégpedig egy megfelelő eljárás lefolytatásával, mely eljárás…

Read more Leave a comment

A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai

Habár a helyi iparűzési adó összege százalékos összege maximum két százalék lehet, ennek ellenére mégis komoly megterhelést jelenthet az adózók részére tekintettel arra, hogy azt az árrés után kell számítani és megfizetni. Kik az alanyai? Helyi iparűzési adót kell fizetni minden olyan vállalkozónak, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozói tevékenységet végez. A jogszabály meghatározza, hogy állandó jellegű vállalkozói tevékenységnek az minősül, ha a vállalkozó önkormányzat illetékességi…

Read more Leave a comment

Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az erdőgazdálkodónak, illetve a tulajdonostársnak az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag után?

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy az erdőgazdálkodóknak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet az igénybe vett Natura 2000 támogatás után. A bonyolultságára tekintettel érdemes áttekinteni azt is, hogy az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében az eladott faanyagból származó bevétel után keletkezik-e, és ha igen milyen adófizetési kötelezettség az erdőgazdálkodó részéről. Az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag értékesítése esetében fontos beszélni, hogy kit illet az eladott faanyagból származó nyereség, illetve, hogy…

Read more Leave a comment