Mi is az a vádalku és mikor lehetséges?

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak neveznek, a büntetőeljárási win-win szituáció tipikus esete: a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről, a hatóság pedig ezáltal olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket egyébként nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna beszerezni.

Az első esetben az eljáró hatóság már a feljelentést elutasítja: erre akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a konkrét ügy vagy más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az ahhoz fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. A kacifántos jogi megfogalmazásra illik az az eset, ha egy maffiaszervezet magas rangú tagja ellen tesz valaki feljelentést becsületsértésért – ebben az esetben előfordulhat az, hogy a terhelt hajlandó kulcsfontosságú információkat megosztani a nyomozó hatósággal, cserébe azért, hogy utasítsák el a vele szemben becsületsértésért tett feljelentést.
A második esetben az eljáró hatóság megszünteti a nyomozást: erre ugyanazon feltételek fennálltakor van lehetőség – ez akkor fordulhat elő, ha a fentiekről az eljáró hatóság csak később szerzett tudomást.

A vádalku fogalmának megértéséhez elkerülhetetlen részletesebben foglalkoznunk a nemzetbiztonsági érdek fogalmával. Nemzetbiztonsági érdek alatt a törvény a következőt érti: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ezen belül különösen
– az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
– az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
– a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,
– az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint
– a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása.
Ennek alapján vádalkura kerülhet sor például akkor, ha a terhelt információt szolgáltat az ország megtámadására készülő terroristacsoportról, a tervezett támadás részleteiről, vagy ha a fent említettek szerint a maffia magas szervezeti szinten elhelyezkedő tagja, aki „belsős” információkat ad át.

Egy kivételt tesz a törvény: még az egyéb feltételek fennállta esetén sincs lehetőség vádalkura, ha a terhelt más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. Az állam ezen kitétellel elismeri és támogatja azt, hogy az emberi életnél nincs nagyobb érték, még az olykor megfoghatatlan nemzetbiztonsági érdek sem. Ennek megfelelően nem köthet vádalkut az, akit például szándékos emberölés elkövetésével megalapozottan gyanúsítanak.

Fontos kiemelni, hogy a vádalku megkötéséhez nem szükséges a terheltnek előzetesen a hatóság rendelkezéséra bocsátania az alku tárgyát képező információkat. A hatóság és a terhelt ekkor ugyanis ellentétes oldalon játszanak: a terheltnek az az érdeke, hogy először szüntessék meg vele szemben az eljárást (vagy utasítsák el a feljelentést), majd ezután mondja el, amit tud, míg a hatóság úgymond „bemondásra” nyilvánvalóan nem akarja megszüntetni az eljárást. Amikor az ügyész a vádalku megkötéséről dönt, azt mérlegeli, hogy a terhelt igazoltan vagy valószínűsíthetően birtokában lehet-e az információknak, illetve azokat képes-e, valamint kívánja-e valóban átadni, tehát a hatóság vállal nagyobb kockázatot.

A fentiek alapján látható, hogy vádalkura viszonylag szűk körben kerülhet sor, amennyiben azonban a terheltnek birtokában vannak olyan információk, amelyekről úgy gondolja, hogy esetleg alapot adhatnak a vádalku megkötésére, érdemes először védőjével, majd vele együtt a hatósággal konzultálnia a lehetőségeiről.

  • CS

    VADALKUT KOTHETEK ITELETHOZATAL UTAN