Öt gyakran ismételt kérdés, amely elhangzik hajó-adásvétel, illetve úszó létesítmény lajstromozása során

Irodánk számos alkalommal szerkeszt magyar, illetve osztrák jog hatálya alatt álló hajó-adásvételi szerződést, illetve képviseli ügyfeleit a Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Főosztálya előtt a lajstromozási, illetve tulajdonosváltozás bejegyzésére irányuló eljárásokban.

Ezen eljárásokban szinte visszatérő módon szoktak felmerülni az alábbi esetek, illetve kérdések:

1. Horvát hajóregiszterből magyar regiszterbe történő átvezetés lehetséges-e?
A horvát hajóregiszterből, mint EU-s nyilvántartásból természetesen lehetőség van arra, hogy az adásvételi szerződés keretében a magyar hajólajstromba vezettessük át a hajót. Ebben az esetben több dolog megkerülhetetlen: Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben foglalt, meghatározott tartalmi és formai kellékekkel rendelkező szerződésen kívül szükség van arra is, hogy a horvát hatóság kibocsássa a horvát regiszterből való törlést bizonyító okiratot. Szükség van ezen okirat magyar fordítására is. A Hajózási Főosztály jelenleg csak az OFFI által hitelesített fordításokat fogadja el.

2. Szükséges minden esetben megfelelőségi tanúsítvány beszerzése?
Amennyiben EU-s regiszterből jegyeztetjük át hajónkat a magyar hajóregiszterbe, úgy nincs szükség megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére. Ezen tanúsítvány szükséges azonban abban az esetben, ha nem EU-s regiszterben volt korábban lajstromozva az adott hajó.

3. Szükséges minden esetben szemle tartása?
Abban az esetben is szükséges viszont szemle tartása a magyar regiszterben történő lajstromozás esetén, ha EU-s regiszterből jegyeztetjük át a hajónkat. Az üzemképességi szemle során a kishajót, a motoros vízi sporteszközt és okmányait megvizsgálja a Hajózási Főosztály. Amennyiben a műszaki állapot megfelelő, a vizsgálati jegyzőkönyvben e tényt rögzítik, és az okmányba bejegyezésre kerül az üzemképesség új lejárati dátuma. Ha nem megfelelő a kishajó vagy a motoros vízi sporteszköz műszaki állapota, a vizsgálati jegyzőkönyvben e tény rögzítése mellett előírja a hatóság az újabb vizsgálatot. A jegyzőkönyv eredeti példányát a szemle végén átadják a szemlét kérelmező ügyfélnek.

4. A tulajdonosváltozás alapjául szolgáló okiratot nem adtuk be az okirat keltétől számított 30 napon belül. Ez elutasítási ok lesz a hatóság részéről?
Harminc napos határidő a lajstromozási eljárás során: Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet szerint: “Jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani.” Ezen 30 napos határidő túllépése azonban nem elutasítási ok. Az ügyvédi ellenjegyzés hiánya az okiraton viszont már biztosan elutasítást jelent.

5. Lehetséges az osztrák hajóregiszterben történő lajstromozás?
Fontos kiemelni, hogy az osztrák hajólajstromozási eljárás gyökeresen eltér a magyar eljárástól. Amennyiben hajóját az osztrák hajóregiszterben kívánja lajstromoztatni, úgy például megfelelő tanúsítványra minden esetben szükség lesz, akkor is ha korábban EU-s hajóregiszterben volt a hajó lajstromozva. Természetesen az osztrák eljárásban számos más eltérés is relevanciával bír.

Amennyiben a magyar vagy osztrák hajólajstromban kívánja hajóját, úszó létesítményét regisztrálni, vagy ezen regiszterekben kíván valamely jogot vagy tényt átvezettetni, úgy munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére.