A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (“régi Ptk”) egységesen, a teljes kártérítés elvét figyelembe véve szabályozta a kártérítési felelősséget. Ellenben az új Polgári Törvénykönyvben (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) a korábbi egységes szabályzosás kettéválik a kontraktuális felelősségre, tehát aszerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre és a deliktuális felelősségre, tehát a szerződésen kívüli károkért való felelősségre. Nem alkalmazható tehát a régi Ptk-nak azon szabálya, amely szerint a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni.

Fontos kiemelni, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség – eltérően a szerződésen kívül okozott károkért való deliktuális felelősségtől, az új Polgári Törvénykönyvben objektív alapú felelősség. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szűkebbre szabta a kimentési lehetőségeket, másrészt a szerződés megkötésének pillanatában előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő fél felelősségét, amely rendelkezést az okozati összefüggés vizsgálatánál kiemelten figyelembe kell venni.

A kimentés lehetőségével csak akkor élhet a szerződő fél, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor. Ezzel a szabállyal változtatott a jogalkotó az 1959. évi Polgári Törvénykönyv teljes kártérítési elvén, így tehát csak a következményi károk, valamint az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség, amely a károsult szempontjából nem minden esetben tekinthető így teljes kártérítésnek az új Polgári Törvénykönyv szerint.

Egyenes következménye a fentieknek az új Polgári Törvénykönyv alapján, hogy a szerződéskötéskor a feleknek körültekintően kell tájékoztatni egymást a szerződésszegés várható következményeiről.

Az 1959. évi Polgári Törvénykönyvhöz hasonlóan a bizonyítási teher változatlanul a károsulton van, így egy peres eljárást megelőzően fontos tisztázni a megbízott ügyvéddel, hogy milyen bizonyítási kérdések merülhetnek fel a polgári per során.