Korábbi cikkünkben a tanú vallomástétel-megtagadásának lehetőségeit kezdtük elemezni, utalva ott arra, hogy a négy esetből azon írásban csak kettővel foglalkozunk részletesebben. Jelen írásunkban – az előző cikk folytatásaként – a korábban félretett, a felsorolásban az utóbbi két helyen szereplő eseteket elemezzük.

A vallomástétel megtagadása esetén a tanú választhat, hogy a fennálló körülmény ellenére tesz-e vallomást, vagy él a törvény adta lehetőséggel, és megtagadja. A tagadást négy esetben engedélyezi a törvény:
– a tanú terhelt hozzátartozója;
– aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben;
– aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles;
– a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben.

Tanúvallomás megtagadása foglalkozás vagy közmegbízatás miatt

„A tanúvallomást megtagadhatja az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a jogosult felmentette, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező, kivéve azt az esetet, ha a minősített adat tekintetében a tanú a titoktartás alól nem kapott felmentést.”

A fentiek és a korábban elmondottak alapján például az orvos vagy az ügyvéd a hivatásbeli titok körébe tartozó kérdés esetén dönthet úgy, hogy él a mentességi jogával, de dönthet úgy is, hogy felfedi a titkot – ebben az esetben a vallomása más jogági felelősségre vonás alapja lehet.

A törvény szerint nem lehet a titoktartási mentességre hivatkozni abban az esetben, ha külön jogszabály szerint a titokgazda számára a titok továbbítása kötelező a hatóság részére – így nem hivatkozhat erre a mentességre például az adóellenőr az adótitok körébe tartozó kérdés tekintetében.

Tanúvallomás megtagadása – Médiatartalom-szolgáltató

„A tanúvallomást megtagadhatja a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.”

Ezen mentességi ok két irányból korlátozott: egyrészt nem vonatkozik a tanútól várható vallomásra, a bizonyítandó tényről való tudomása egyéb terjedelmére, másrészt a fentiek szerint a bíróság kötelezheti a tanút (aki például újságíró) a „kontakt” felfedésére. Ez utóbbit négy feltétel együttes fennállásakor teheti meg a bíróság: egyrészt az ügy tárgya háromévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, másrészt a személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, harmadrészt a felfedéstől várható információ máshogy nem pótolható, negyedrészt a bűncselekmény felfedéséhez fűződő érdek meghaladja a „kontakt” titokban maradásához fűződő érdeket.

Amennyiben a tanúskodással, a büntetőeljárással kapcsolatban kérdései vannak, forduljon hozzánk bizalommal, állunk rendelkezésére.