Az új Ptk.; azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a korábbi szabályozáshoz képest megváltozott tartalommal, illetve új jogintézményekkel szabályozza a szerződéses pozíciókban történő változást.

1./ Engedményezés:

Engedményezés során a jogosult követelésének átruházásáról van szó, amelyhez átruházásra irányuló szerződés vagy más érvényes jogcím, illetve magának a követelésnek az engedményezése szükséges, amely alapján az engedményes az engedményező helyébe lép. Éppen ezért fontos, hogy a kötelezett, jogcím, összeg és esedékesség megjelölésével vagy más módon úgy határozzák meg a követelést, hogy az azonosítható legyen. Az engedményezés alkalmazásához szükséges, hogy annak pillanatában már létezzen egy jogviszony, amelyből a követelés fakad; a jogviszony kötelezettje is csak azokat a kifogásokat érvényesítheti, illetve azokat az ellenköveteléseket számíthatja be az engedményessel szemben, amelyek már az engedményezésről szóló értesítés időpontjában is fennálltak. Ennek ellenére lehetőség van jövőbeli követelések esetére kötelezettséget vállalni, ám hatályos az engedményezés ekkor is csak a követelés létrejöttekor lesz. A követeléshez kapcsolódó biztosítékok a tartozásátvállalással és a szerződésátruházással ellentétben fennmaradnak, utóbbiaknál azonban csak akkor, ha ahhoz a biztosíték kötelezettje hozzájárul. Fontos korlátozás, hogy a jogosult személyéhez kötött követelés nem engedményezhető. Az engedményes helyzetét segíti, hogy az engedményezés tényéről, a követelésről vagy az engedményes választása szerint a személyéről is szóló, kötelezettnek címzett értesítést követően vele szemben már hatálytalan a későbbi szerződésmódosítás. Engedményezés során a jogviszony alapján fennálló követelés mindaddig teljesíthető az engedményezőnek, amíg a kötelezett nem kap teljesítési utasítást, amelyben megjelölik az engedményes személyét, annak telephelyét vagy székhelyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét, valamint számlaszámát. Ha erről utasítást kapott, de mégis az engedményező teljesít, biztosítékként szolgál, hogy az engedményező köteles a kapott vagyontárgyakat elkülönítve kezelni, valamint késedelem nélkül átadni az engedményesnek. Többszöri engedményezés esetében a kötelezett akkor szabadul kötelezettsége alól, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít, míg ha maga az az engedményes engedményez tovább, akkor az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően kell teljesíteni.

Jogátruházás:

Az engedményezés szabályai alkalmazandók az új jogintézmény, a jogátruházás esetén is, ahol a jogosult forgalomképes, és személyéhez nem fűződő jogát másra átruházhatja. Ennek érvényességéhez szintén szükséges egy átruházási szerződés vagy más jogcím, illetve magának a jognak az átruházása. További követelmény, hogy amennyiben a jogot közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jogátruházás következtében a jogosult személyében bekövetkező változást a nyilvántartásba fel kell tüntetni.

Tartozásátvállalás:

Tartozásátvállalás esetén az engedményezéstől és a jogátruházástól eltérően már nem a jogosult, hanem a kötelezett személyében történik változás. Ennek során a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel, aki a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja. Tartozásátvállalás alapján a jogosult csak a harmadik személytől követelheti a teljesítést, aki az eredeti kötelezettel azonos jogokkal rendelkezik. A jogosult hozzájárulásáról előzetesen is nyilatkozatot tehet, így gyorsabb lesz a folyamat, hiszen az értesítéssel már megtörténik a kötelezett személyének érvényes megváltozása. A tartozásátvállalás másik eseteként tartja számon a szabályozás a teljesítésátvállalás esetét, ami a régi tartozásátvállalásnak felel meg. Itt egy kétpólusú viszonyról van szó, ahol egy harmadik személy csupán a kötelezettel állapodik meg tartozásának átvállalásáról, pontosabban teljesítésről, ennek hiányában arról, hogy a kötelezettet olyan helyzetbe hozza, hogy a teljesítésnek ne legyen akadálya a lejáratkor. Teljesítésátvállalásnál tehát a jogosult nem követelheti a teljesítést az átvállalótól. Kivételt képez az az eset, amikor ennek tényéről a jogosultat értesítik, ekkor ugyanis egyetemes kötelezettség, tartozáselvállalás jön létre.

Szerződésátruházás:

A szerződésátruházás a tartozásátvállaláshoz hasonlóan szintén hárompólusú, a szerződésbe belépő, abból kilépő, valamint a szerződésben maradó fél megállapodása, amely alapján a kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a szerződésbe belépő félre száll át. A szerződésátruházásra a jogok, illetve követelések tekintetében az engedményezés, míg a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell alkalmazni: ezt több hasonlóság is alátámasztja, például a tartozásátvállaláshoz hasonlóan itt is fennáll a lehetőség előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételére, valamint a biztosítékok (azok kötelezettjének hozzájárulása hiányában) megszűnnek érvényes szerződésátruházással, és egyéb követelések beszámítására sincs mód.