A kötbér egy olyan írásban kiköthető, szerződést biztosító mellékkötelem, melynek lényege, hogy a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

Ha kimenti szerződésszegését, mentesül a kötbérfizetés alól. A kötelezett akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A kötbér érvényesítése kizárja más szerződésszegés esetén alkalmazott igények, így a szavatossági és a teljesítés követeléséhez való jog gyakorlását, ugyanakkor a kártérítés alapján járó eszközök igénybevételére –  akár a kötbér mellett, akár a kötbér helyett – mindig van lehetőség.

Mikor van lehetőség a kötbér mérséklésére?

A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. A kötbér adott esetben túlzott, az arányosság elvét sértő jogkövetkezményt jelenthet. A törvény ezért biztosítja a bíróság mérlegelésen alapuló, a joghátrányt mérséklő jogkörét. A bírósági beavatkozás azonban csak kivételes lehet. A kötbér mérséklésének objektív és szempontok alapján akkor lehet helye, ha a szerződésszegés és az okozott vagyoni érdeksérelem nem jelentős, és ez külön bizonyítás nélkül is egyértelműen megállapítható. A felek autonómiájának elvéből következik, hogy a kötbért a bíróság csak a kötelezett ilyen irányú kérelmére mérsékelheti, hivatalból erre nincs lehetősége.

A BH2005. 281. számú ítélet szerint a kötbérnek bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból – külön bizonyítás nélkül is – megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és a szerződésszegés enyhébben ítélhető meg.

A BH2017. 89. számú ítéletben megállapították, hogy a túlzott mértékű kötbért a bíróság kivételesen, a szolgáltatás értéke és a kötbér összege közötti kirívó aránytalanság esetében mérsékelheti.

Irányadó szempontok a kötbér mértékének vizsgálatakor

A bíróság megfelelő indokok nélkül, önkényesen a kötbért nem mérsékelheti, hanem kivételesen is csak akkor, ha az arányosság elvének kirívó sérelme, az eset összes körülményei, így a szerződésszegés objektív (az okozott hátrány) és szubjektív (enyhébben megítélhető szerződésszegő magatartás, a felek helyzete stb.) összetevői miatt a mérséklésre megfelelő indokok hozhatók fel.

A bíróság a kötbér mértékének vizsgálatakor összemérheti a szolgáltatás értékét a kötbér nagyságával és értékelheti a felróhatóság fokát is. De szempont lehet az is, ha például a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett (melynek külön bizonyítására nincs szükség a kötbér kárátalány jellegéből következően). A kötbér mérséklésének nem akadálya az sem, hogy a jogosult eredményes kárelhárító tevékenységének a következménye a kár nem következett be, vagy jelentéktelen mértékűre csökkent.

A fenti szempontok mellett a bíróság a BH2017. 89. számú ítéletben kimondta, hogy a kötbér túlzott mértékének megítélése során a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke is vizsgálandó.

Amennyiben hagyatéki eljárással vagy polgári joggal kapcsolatos kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd: +36-30-3088151

dobos@doboslegal.eu