A büntetőeljárásban kiszabható legenyhébb büntetések és intézkedések

A magyar Btk., azaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jogkövetkezményeinek általános rendszerét vizsgálva különbséget kell tennünk büntetések és intézkedések között.

A büntetések körébe sorolandó a szabadságvesztés; elzárás; közérdekű munka; pénzbüntetés; foglalkozástól eltiltás; járművezetéstől eltiltás; kitiltás; sportrendezvények látogatásától való eltiltás; kiutasítás; közügyektől eltiltás.
Az intézkedések közé tartozik a megrovás; próbára bocsátás; jóvátételi munka;pártfogó felügyelet; elkobzás; vagyonelkobzás; elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele; kényszergyógykezelés; jogi személlyel szemben alkalmazandó büntetőjogi intézkedésről szóló törvény szerinti intézkedések.

Kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetén mindig felmerül a kérdés, hogy egy adott, a büntetőjogi eszközrendszer szempontjából „enyhének” minősülő büntetés pontosan milyen hátrányos következményekkel jár. Jelen cikkben e kérdésről szeretnénk egy vázlatos áttekintést nyújtani. Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható a Btk. 33. § (4) bek. alapján.

1. Egyes büntetések részletes ismertetése:

1.1 Közérdekű munka:

A közérdekű munka a közösség javára díjazás nélkül végzett munkaviszonynak nem minősülő olyan munka, amelyet az elítélt általában a heti pihenőnapon vagy szabadnapján díjazás nélkül köteles elvégezni. A törvényhozó, amikor a minimum és maximum óraszámot meghatározta, az átlagos napi munkaidőből indult ki, ami 6 óra. A bíróság ítéletében a közérdekű munka jellegéről rendelkezik, melyet az elkövető köteles elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. Amennyiben az elítélt a közérdekű munkát önhibájából nem végzi el, annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni, úgy, hogy négy óra közérdekű munka egynapi szabadságvesztésnek felel meg. A közérdekű munka tartama 48-312 óra.

1.2 Pénzbüntetés:

A pénzbüntetés Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott büntetés, melynek előnye, hogy az állam számára bevételi forrást jelent, illetve az elkövető sem esik ki a munkából. Pénzbüntetésre is kell ítélni, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő jövedelme vagy vagyona van. A pénzbüntetés mértéke: 30-540 napi tétel, egynapi tétel összege legalább 1000, legfeljebb 500.000 forint. Így könnyen kiszámítható, hogy a bíróság minimum 30.000, maximum 270 millió forint pénzbüntetést szabhat ki.

Az elkövetőnek jogerősen megállapítják a bűnösségét és az ítélet jogerőre emelkedésének napján nem mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, bekerül a bűntettesek nyilvántartásába, amelyre a vonatkozó szabályokat a a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmaz. Az elkövető büntetett előéletűnek minősül, amit a köznyelv „priusz” néven ismer. Ez azt jelenti, hogy az elkövető bekerül „a bűntettesek nyilvántartásába”. Az itt nyilvántartott személy pedig nem tölthet be olyan munkakört, amelynek feltétele a tiszta erkölcsi bizonyítvány.

2. Fontosabb intézkedések részletes leírása:

2.1 Megrovás:

Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen. A megrovás sem eredményez büntetett előéletet, viszont három évig nyilvántartják tényét.

2.2 Próbára bocsátás

A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik fajtája. Ebben az esetben a bizonyítási eljárás lefolytatásra kerül, megállapítják a vádlott büntetőjogi felelősségét, de a bíróság úgy dönt, hogy a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja, ezáltal nem kerül sor közvetlen joghátrány alkalmazására, hanem annak csak kilátásba helyezésére. A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

2.3 Jóvátételi munka

A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Legfőbb különbség a közérdekű munka és a jóvátételi munka között, hogy a Jóvátételi munka végzésénél az elkövető meghatározott közintézmények közül maga választja ki a munkavégzés helyét, illetve a munkavégzés önhibából való elmulasztása büntetés kiszabását eredményezi. A jóvátételi munka tartama 24-150 óra.

Lényeges jellemzője az intézkedéseknek, hogy alkalmazásuk soha nem eredményez büntetett előéletet, ellentétben a büntetésekkel.

3. A mentesítésre vonatkozó szabályok:

A mentesítés azt jelenti, hogy a terhelt mentesül az elítéléshez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól, az elítélésből eredő korlátozások megszűnnek. A mentesítés hatálya a jövőre nézve érvényesül. A mentesített személy erkölcsi bizonyítványában „a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” megjelölés szerepel.

Büntetési nemek és mentesítési időpontja

Elzárás – jogerő napján
Közérdekű munka – jogerő napján
Pénzbüntetés – jogerő napján
Foglalkozástól eltiltás – jogerő napján
Járművezetéstől eltiltás – jogerő napján
Kitiltás, kiutasítás – jogerő napján
Közügyektől eltiltás – jogerő napján
Felfüggesztett szabadságvesztés – próbaidő letelte
Gondatlan vétség miatti szabadságvesztés – letöltés napján
Szabadságvesztés szándékos bűncselekmény miatt (1 évig terjedő) – letöltés + 3 év
Szabadságvesztés szándékos bűncselekmény miatt ( 1–5 év között) – letöltés + 5 év
Szabadságvesztés szándékos bűncselekmény miatt (5 év felett) – letöltés + 10 év
Életfogytig tartó szabadságvesztés – Nincs mentesítés.
Összbüntetés esetén – leghosszabb alapítélet
Bírói mentesítés végzés jogerőre emelkedésének napján
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végzés jogerőre emelkedésének napján

Amennyiben Önnek büntetőjoggal, büntetőeljárással kapcsolatos kérdése van, úgy munkatársaink e-mailen és telefonon szívesen állnak a rendelkezésére.