Építési engedély és egyszerű bejelentés. Ezen két fogalom között 2017. január 1. napjától jelentős különbség van. Jelen cikkben közérthető módon megpróbáljuk elhatárolni e két, a gyakorlatban sokszor felcserélt fogalmat.

Mikor kell építési engedélyt kérnem és mikor elég az egyszerű bejelentés az építkezéseknél?

Az építésügyben megfigyelhető, hogy egyre kevesebb esetben kell építési engedélyt kérni és egyre többször elegendő az egyszerű bejelentés az építési tevékenység megkezdése előtt. Elsőként határozzuk meg azonban, hogy mi a különbség a két eljárás között. 2017. január 1. napjától jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre. Az építésügyben történő bürokráciacsökkentő intézkedésként tekinthetünk a Kormány azon intézkedésére, amely számos különböző építési munkát kivesz az építési engedély hatálya alól.

1. Építési engedélyezési eljárás

Az építési tevékenység végzését a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott kivételekkel csak jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában lehet végezni.

Építési engedély iránti kérelmet kell tehát benyújtani – a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – építmény építése, bővítése, elmozdítása esetén, valamint az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell megváltoztatni, át kell alakítani, el kell bontani, ki kell cserélni, meg kell erősíteni, vagy változatlan formában újjá kell építeni.

Az építési engedélyt az egy telekre egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre – az egyes ütemeket megjelölve –, vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.

A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012. korm. r. 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását

2. Egyszerű bejelentés

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33/A §. rendelkezései szerint a 300 m2-t meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése esetén az építkezés egyszerű bejelentés alapján végezhető. Az igazodási pont tehát az, hogy a munkák elvégzése után az épület hasznos alapterülete ne haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az egyszerű bejelentés alapján folytatott munkák során is be kell tartani minden egyéb jogszabályi előírást, így különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott alapvető követelményeket, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat.

Fontos megjegyezni, hogy az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége.

Egyszerű bejelentéssel végezhető tehát új lakóépület építése, meglévő bővítése illetve az ezekhez kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés. Ezeknél a már korábban említett 300 négyzetméteres területhatár az irányadó. Egyszerű bejelentéssel épülő új, vagy meglévő lakóépület bővítése során a lakóépület összes hasznos alapterülete a 300 négyzetmétert meghaladja úgy az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie. Amennyiben az építtető elmulasztja az építési engedély beszerzését, úgy a szabálytalan építési tevékenységek jogkövetkezményeivel kell számolnia.

Általánosságban elmondható, hogy a módosítás egyik fő elve, hogy azok az építési munkák, melyek nem járnak egy épület/építmény bővítésével, azok engedély nélkül elvégezhetőek. A másik elv pedig, hogy ahol a jogszabály korábban mérethatárt állapított meg az engedélyhez kötöttség tekintetében, ott ezek a mérethatárok egyszerűen el lettek törölve és általánosan engedély nélkül építhető kategóriába lettek sorolva.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Építtetőnek az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén (www.e-epites.hu) vagy a www.magyarorszag.hu portálon keresztül kell kezdeményeznie a napló készenlétbe helyezését.

Építési joggal vagy gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Irodánk szívesen áll rendelkezésére magyar, angol és német nyelven is!

dr. Dobos István ügyvéd
dobos@doboslegal.eu
+36303088151
Székhely: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/A
Aliroda: 1132 Budapest, Váci út 18. Westpoint Office Center 5. emelet