Ingatlan öröklése – adózás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az örökléssel megszerzett vagyoni érték értékesítésére kerül sor. Esetetekben ez azt jelenti, hogy ha az örökléssel megszerzett ingatlant eladjátok, akkor személyi jövedelemadót kell a vagyonszerzés (megszerzett vételár) után fizetni. A fizetendő összeg azonban az ingatlan megszerzésétől (ami az örökhagyó halálának időpontja) számított évek elteltével csökken. Az Szja tv.…

Read more

A franchise szabályozási háttere – a magyar és nemzetközi szabályok

A franchise szerződés több évtizedes gyakorlattal rendelkező szerződéses konstrukció, amely hosszú időn keresztül atipikus szerződésként élt a kereskedelem világában. Annak ellenére, hogy az üzleti életben már sok-sok éve széles körben alkalmazott és kedvelt szerződéses konstrukciónak minősült, e szerződés kódexben történő szabályozására egészen 2014-ig, az új Polgári Törvénykönyvünk hatálybalépéséig kellett várni. Az új Ptk. a franchise szerződést a forgalmazási szerződéssel egy cím alatt, a hatodik könyv XIX. cím alatt szabályozza, bonyolult…

Read more

Versenytilalmi és titoktartási megállapodás megszegése és a jogi igények érvényesítése

Korábbi cikkünk, melynek témája a munkavállaló kártérítési felelősségének a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel való összehasonlítása volt, további gyakorlati jellegű kérdések felvetését indokolja. Kérdésként merül fel az, hogy mi a helyzet a munkavállalóval kötött versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodással. Ezen megállapodások megszegése esetén vajon mennyire nehéz a munkáltatónak követelni az okozott kár megtérítését? A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése A versenytilalmi, illetve titoktartási megállapodás megszegése annyiban különbözik a munkavállaló egyéb,…

Read more

A munkavállaló kártérítési felelőssége a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség tükrében

Kérdésként merülhet fel a munkáltatók oldaláról, hogy egy bizonyos munka elvégzése érdekében milyen szerződéses konstrukció megkötése a legoptimálisabb számukra. Adott esetben a munkáltató köthet egy munkavállalóval munkaszerződést, de – a körülményektől függően – akár vállalkozási vagy megbízási szerződés, esetleg egyéb szerződés megkötése is lehetőségként merülhet fel. Azt, hogy adott esetben melyik szerződés megkötése a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb megoldás, számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet az, hogy egy esetleges szerződésszegés, vagy…

Read more

A kereskedelmi tevékenység folytatása, bejelentése és a működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek végzésének kritériumait a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv.(a továbbiakban: Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján megkülönböztetünk bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet és a 3. sz. melléklet alapján (kizárólag üzletben forgalmazható termékek) működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet. Bevezető A Ker. tv. bevezetését számos ok indokolta. Az Országgyűlés a törvény szükségességét arra…

Read more

A kártérítés és kártalanítás sajátosságai és elhatárolásuk

A kártérítés és kártalanítás fogalma hétköznapi szituációkban gyakran összemosódik, fontos azonban tudni, hogy jogi szempontból eltérő jelentéssel bírnak. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kár fogalmát: kárnak nevezhető valamennyi olyan személyben vagy vagyonban beálló hátrány, amelyet más tevékenysége vált ki. Ez alapján megkülönböztethetjük a vagyoni kárt (melynek három összetevője van, a tényleges kár, felmerült költségek, valamint elmaradt haszon), illetve a nem vagyoni kárt. Kártérítés A kártérítés célja, hogy olyan helyzetbe hozza a…

Read more

Társasházak feletti törvényességi felügyelet

A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a társasház helye szerinti illetékes jegyző látja el. A jegyző hivatalból vagy bejelentés alapján járhat el. 1. A jegyző eljárása és a bejelentés határideje A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (a továbbiakban: Tt.) 27/A. § (2) bekezdése a következőket mondja ki: „A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok…

Read more

A kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai

Manapság egyre gyakrabban hallhatunk a kriptovalutákról, illetve a kriptovalutával történő kereskedelemről. Aki jártas a tőzsde világában, netán kriptovalutákkal bővíti, diverzifikálja a portfólióját, annak fontos kérdés lehet a kriptovaluta-kereskedés adójogi vonzatai, szabályai. Elsőként érdemes meghatározni a kriptovaluta fogalmát, ami egy egészen összetett kérdés, hiszen a kriptovaluta egy anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, ami nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem készpénz-helyettesítő eszköznek, sem pedig értékpapírnak. Magának a…

Read more

A munkavállaló bérkifizetésének alternatív módozatai

Egyre gyakoribb jelenség az, hogy a Munkavállaló a munkabérének kifizetését nem készpénzben vagy bankszámlára utalással kéri, hanem egyéb fizetési számlára, úgynevezett alternatív fizetési számlára történő utalással. Ilyen esetben kérdésként merülhet fel az, hogy a munkáltató köteles-e ezen fizetési számlára teljesíteni az utalást, tehát, hogy a munkavállaló döntési szabadsága kiterjed-e ezen alternatív fizetési számlákra, továbbá kérdés, hogy a Munkáltató megtilthatja-e azt, hogy munkavállaló ilyen fizetési számlára kérje a munkabérének utalását. Az…

Read more

Vállalkozási szerződés felmondása és a felmondás vitatása – Érvénytelenségre hivatkozás és a perjogi összefüggései

A szerződések körében az egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípus a vállalkozási szerződés. Tekintettel a vállalkozási szerződés jellegére, így a megrendelő és vállalkozó közötti sok esetben tartós, illetve konfliktusokkal teli viszonyára, valamint arra, hogy a vállalkozó által létrehozott eredmény (mű) gyakran nem felel meg a megrendelő elvárásainak, a vállalkozási szerződés kapcsán lényeges kérdéskörnek minősül a felek közötti jogviszony megszüntethetősége. 1. A vállalkozási szerződés megszüntetésének módjai A vállalkozási szerződésre irányadók a szerződésekre vonatkozó…

Read more