Kellékszavatossági és jótállási igények érvényesítése

A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik. A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg…

Read more

Mi történik, ha az ügyvezető vagy a cég tagja elhalálozik?

1, Egy Kft. esetében az ügyvezető halála jogi szempontból abban az esetben lehet a problémák gyakori forrása, ha feladatát egyedüli ügyvezetőként látta el, vagy úgy, hogy emellett ő volt a társaság egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ebben az esteben a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani, ami jelentős probléma, ugyanis a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot,…

Read more

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more

Kistermelői értékesítésre vonatkozó jogi szabályozás és a vonatkozó szankciók

Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 4. §-a sorolja fel, hogy a kistermelő milye típusú termék esetén milyen formájú tovább értékesítésre jogosult. § (1) A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő,…

Read more

Az Európai Öröklési Bizonyítvány

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása lehetővé tette, hogy az ország állampolgárai szabadon, korlátozások nélkül mozogjanak, vállaljanak munkát, illetve telepedjenek le az EU többi tagállamában. Ahogyan azonban a munkavállalói kivándorlás egyre nagyobb méreteket öltött, úgy egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy külföldi haláleset megtörténtekor a Magyarországon élő hozzátartozók milyen módon férnek hozzá a rokonuk hagyatékához, lehetőleg bonyolult jogi procedúráktól és hosszú bürokratikus eljárásoktól mentesen.  Többek között ennek a helyzetnek…

Read more

Nyilatkozattétel az adóigazgatási eljárás során

Bevezetés A hatályos jogban az adóigazgatási eljárást két törvény szabályozza. Az egyik jogszabály a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Air.), a másik pedig a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.). Míg az Air. az adóigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazza, addig az Art. speciális adóigazgatási eljárásokat szabályoz, amik lényegüket tekintve hatósági eljárások. Fontos megjegyezni, hogy a két törvény teljes mértékben egyenrangú; mivel nem…

Read more

Jótállás megszűnése – avagy elveszítjük-e a garanciát, ha a hibát nem a kötelezettel javíttatjuk ki?

Az ingatlanpiac dübörög, újépítésű lakások vásárlására még a magas ingatlanárak ellenére is nagyszámban sor kerül. Sajnos az újépítésű lakások „új építése” sem jelent garanciát arra, hogy a frissen elkészült és megvásárolt ingatlan hibátlan állapotban kerülne kivitelezésre és átadásra. Új építésű lakások esetében a hibát felfedező vevőknek a hibás teljesítés orvoslása érdekében kétféle jogintézmény nyújt segítséget. Egyfelől a Polgári Törvénykönyvünk biztosítja számukra a kellékszavatosság lehetőségét, másfelől a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról…

Read more

A kereskedelmi tevékenység folytatása, bejelentése és a működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek végzésének kritériumait a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv.(a továbbiakban: Ker.tv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján megkülönböztetünk bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységet és a 3. sz. melléklet alapján (kizárólag üzletben forgalmazható termékek) működési engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet. Bevezető A Ker. tv. bevezetését számos ok indokolta. Az Országgyűlés a törvény szükségességét arra…

Read more