Kellékszavatossági igények szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben
Míg a korábbi Ptk. a hibás teljesítés fogalmát leszűkítette a visszterhes szerződésekre és a dologszolgáltatásokra, addig az új Ptk. szakít ezzel a megoldással, és a hibás teljesítés vonatkozásában mindenféle szerződéstípusra, (tulajdon-átruházási, tevékenység kifejtésére, valamint használati szerződésekre) és mindenféle szolgáltatásra, dologra (ingóra, ingatlanra) általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz.
Ugyanakkor az, hogy a hibás teljesítés fogalma az új szabályozással az ingyenes szerződésekre is kiterjed, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a hibás teljesítés jogkövetkezményei is alkalmazandóak rájuk, a Ptk. kellékszavatossági és jogszavatossági kötelezettséget ugyanis csak a visszterhes szerződésekre ír elő.
A hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezései a Ptk. új szabályozási koncepciójának megfelelően alapvetően diszpozitívak, tehát a felek eltérhetnek tőlük, viszont a Ptk. a kellékszavatossággal kapcsolatban egy kógens szabályt is rögzít: e szerint, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
A hibás teljesítés fogalma
A Ptk. hatodik könyve szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy míg eddig a hibás teljesítés egy formájaként nevesítették a szakszerűtlen összeszerelést is, addig az új törvény ezt már nem emeli ki külön.
A Ptk-hoz fűzött Kommentár szerint ugyanakkor nem beszélhetünk hibás teljesítésről használt dolgok (például használt gépjárművek, ingatlanok, lakások stb.) vételénél azon fogyatékosságok tekintetében, amelyek a dolog életkorának és a használtságnak a következményei, mivel azokra a vevőnek számítania kellett, és éppen emiatt alacsonyabb rendszerint a használt dolgok vételára is. A Kommentár azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy használt dolog adásvétele esetén is fennáll az eladó helytállási kötelezettsége, ha a hiba az elhasználódás várható mértékét jelentősen túllépi.
A hibás teljesítés jogkövetkezményei – a kellékszavatosság
A hibás teljesítés jogkövetkezményei visszterhes szerződések esetén a kellékszavatosság, a jótállás, a kártérítés, továbbá a termékszavatosság, termékfelelősség a gyártó (forgalmazó) vonatkozásában, valamint jogi hiba esetén a jogszavatosság.
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság tehát egy objektív helytállási kötelezettség, melynek legnagyobb előnye abban rejlik, hogy – a kártérítéstől eltérően – a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy a hibás teljesítés az érdekkörén kívüli, előreláthatatlan és elháríthatatlan okra vezethető vissza.
A szavatosság lépcsős rendszere
Az új Ptk. a kellékszavatossági jogok tekintetében fenntartja a korábbi szabályozás lépcsős rendszerét. Ez azt jelenti, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést igényelhet. E főszabály alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne. Ez utóbbi helyzet megítéléséhez a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet kell figyelembe venni. Kicserélésre természetesen helyettesíthető dolgok esetében kerülhet sor.
Ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül és a jogosult érdekeinek kíméletével nem tud eleget tenni, továbbá ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, a jogosult választása szerint az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg, így a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a szerződéstől elálló fél követelheti az általa teljesített szolgáltatás visszatérítését, és maga is köteles visszaadni a kapott szolgáltatást. Nincs helye azonban elállásnak jelentéktelen hiba esetén.
Lehetőség van egyébként a választott kellékszavatossági jogáról másikra történő áttérésre is. Az áttéréssel okozott költséget azonban meg kell fizetni a kötelezettnek, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
A széles körű választási jog ellenére a bíróság a szavatossági kérelméhez nincs kötve, ugyanakkor határozatában nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen a felperes és az alperes egyaránt tiltakozik.
Határidők és elévülés
A hiba felfedezését követően azt késedelem nélkül közölni kell a kötelezettel, a késedelemmel okozott kárért ugyanis a jogosult a felel. A közlésre vonatkozóan azonban alaki kellékeket nem határoz meg a Ptk., arra bármilyen formában sor kerülhet.
A kellékszavatossági igények főszabály szerint egy év alatt évülnek, ingatlanok esetében azonban speciális rendelkezést tartalmaz a törvény, ebben az esetben ugyanis az igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. A régi Ptk. szabályozásától eltérően ezek a határidők nem jogvesztőek, hanem elévülési jellegűek.
Az elévülés félbeszakadásának speciális esete az, hogy a kicserélt, illetve a kijavított dologra (dologrészre) a kellékszavatossági igény elévülés határidője újból kezdődik, azaz ilyenkor a határidő nem az eredeti teljesítéstől, hanem a kicseréléstől, illetve a kijavítástól számít.
A kötelezettnek kedvez az a szabály, mely szerint a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt, ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez.
Amennyiben Önnek gazdasági joggal, polgári joggal, ingatlanjoggal kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.