A feljelentés a büntetőeljárás egyik legfontosabb jogintézménye, a bűncselekmények felderítése érdekében leggyakrabban ugyanis rendszerint feljelentés alapján végeznek nyomozást a hatóságok. Maga a feljelentés minden közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés gyanújára utaló adatot tartalmaz, s melyet közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki megtehet formai kötöttségek nélkül.

I. A feljelentés tehát bárkit megillető jogosultság, amelyet megtehet jogi és természetes, ismert és „ismeretlen, névtelen” személy is. A feljelentés megtételének első lépéseként fontos az arról való meggyőződés, hogy a bejelenteni kívánt cselekmény egyáltalán bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül-e, ugyanis csak ezekben az esetekben indul eljárás a feljelentés alapján.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy egy feljelentést tartalmazó beadványban a lehető legrészletesebben, legpontosabban írjük körül a tényállást, illetve az általálunk megvalósítottnak vélt bűncselekményt, továbbá, hogy a hatóság rendelkezésére bocsássuk az elkövetéssel kapcsolatos minden tényt, információt, adatot, bizonyítékot, melyről tudomásunk van.

II. Feljelentés formája

Az, hogy a feljelentés megtétele nincs formaiságokhoz kötve, abban merül ki, hogy a beadvány megtehető szóban, személyesen a nyomozó hatóságnál (az általános nyomozó hatóság Magyarországon a rendőrség, azonban bizonyos bűncselekmények tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  végzi a nyomozást), illetve ügyészségnél, valamint postai úton.

Ezen kívül lehetőség van a feljelentés e-nyomtatványon való megtételére az ügyfélkapun keresztül, valamint fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban is élni lehet a beadvány megtételével.

Magát a feljelentést azonban nem csak a nyomozó hatóságnál, illetve ügyészségnél lehet megtenni, azt köteles bármely más hatóság, illetve a bíróságok is fogadni azzal, hogy az előbbi szerveknek továbbítják a nyilatkozatot.

Feljelentéssel kapcsolatos kérdése van? – dr. Dobos István ügyvéd +36303088151

III. Hogyan induljunk el?

Ahogyan említésre került tehát, a feljelentés megtehető szóban bármelyik rendőri szervnél, illetve ügyésznél, mely esetben az eljáró hatóság jegyzőkönyvet készít, amiről másolat kérhető.

Ebben az esetben a nyomozó hatóság részéről az eljárás mind gyorsabb és hatékonyabb lefolyása érdekében kérdésekre számíthatunk, így azzal kapcsolatban, hogy hol, mikor, mi történt, illetve – amennyiben tudomásunk van róla – ki volt a sérelmezett magatartást tanúsító személy érdemes a lehető legalaposabban felkészülni.

Postai úton, azaz írásban megtett feljelentés esetén szintén nem tartalmaz a büntetőeljárási törvényünk semmiféle formai kikötést, valamint kötelező formanyomtatvány használatát sem írja elő.

Ebben a formában megtett feljelentés esetén különösen fontos, hogy a tényállás megállapíthatósága érdekében a legjobb tudomásunk szerint nyilatkozzunk arról, hogy hol, mikor, mi történt; ki tanúsította a jogellenes magatartást és pontosan melyik bűncselekmény gyanúja áll fenn.

Amennyiben rendelkezünk az elkövetésre vonatkozó bizonyítékokkal, azokat csatoljuk, illetve ha tudomásunk van esetleges tanukról mindenképpen tüntessük fel elérhetőségüket. Az sem akadály, ha nincs tudomásunk a bűncselekmény elkövetőjéről, ilyenkor ismeretlen tettes ellen célszerű megtenni a feljelentést.

IV. Telefontanú

A fent nevezett módokon kívül bűncselekmény elkövetését a Telefontanú Programon keresztül is be lehet jelenteni 2001 óta. A program azoknak az állampolgároknak nyújt lehetőséget, akik információval rendelkeznek már megtörtént vagy tervezett bűncselekményekről, bűnelkövetőkről, körözött személyek tartózkodási helyéről, de valamely méltányolható okból nem kívánnak a rendőrséghez fordulni, személyazonosságukat a hatóság előtt felfedni.

A bejelentéseket a 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámon a nap 24 órájában fogadják a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai. A bejelentés ezen módjának előnye, hogy névtelenül tehetjük meg, a hívások fogadásakor a rendőrség készülékei a hívószámot nem jelzik ki, hangfelvétel a beszélgetésekről nem készül.

V. Felelősség a tartalomért

Fontos szabály a feljelentésre vonatkozóan, hogy a beadvány tartalmáért a bejelentőt felelősség terheli. Ennek megfelelően a beadványában más szándékosan nem vádolható meg bűncselekmény, szabálysértés, vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan.

Ezeken felül pedig nem tehető olyan, a bejelentő számára is nyilvánvalóan hamis bejelentés, amely mással szemben büntetőeljárás megindítását alapozná meg. Ezekben az esetekben ugyanis a beadvány büntetőjogi következményt vonhat maga után.

Ezen szabályt a büntetőeljárási törvénykönyvünk is megerősíti azzal, hogy személyesen megtett feljelentés esetén kötelezővé teszi az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság számára, hogy figyelmeztesse a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.

A feljelentés megtételét követően az ügyészség vagy a nyomozó hatóság annak megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye. Amennyiben a feljelentést megfelelően tették meg és bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn, úgy a nyomozást elrendelik, egyéb esetben a többi rendelkezésre kerülhet sor.

dr. Dobos István ügyvéd / Schwartz Dániel

Büntetőjoggal vagy feljelentéssel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151