Büntetőeljárás folyik Ön ellen? Amennyiben igen, mindenképpen szüksége van olyan védőügyvédre, aki a büntetőeljárást a gyakorlatban ismeri. Alább nyolc olyan, nem közismert ténnyel foglalkozunk, amely a terheltek helyzetét teszi, illetve teheti kedvezőbbé.

1. „Jogában áll hallgatni”

Az Egyesült Államokban játszódó bűnügyi filmek állandó fordulata, ugyan nem pontosan ugyanebben a formában, de Magyarországon is érvényesül. A törvény kimondja, hogy senki nem kötelezhető önmagát terhelő vallomás tételére, és önmaga ellen bizonyíték szolgáltatására. Mivel ez egy egész eljáráson végigvonuló alapelv, fontos jellemzője, hogy nem csak a terheltre vonatkozik: a tanúként részt vevő személy megtagadhatja a vallomástételt erre hivatkozva – fontos azonban, hogy a tanú esetében ez a védelem nem korlátlan.

2. Meggondolhatja magát a vallomástétellel kapcsolatban

Az, hogy jogában áll hallgatni, nem jelent hallgatási kötelezettséget is. A terhelt az eljárás folyamán meggondolhatja magát és tehet vallomást akkor is, ha korábban ezt megtagadta – ekkor a lehetőséget meg kell neki adni.
A vallomástétellel kapcsolatosan fontos szabály, hogy módot kell adni arra, hogy a terhelt egybefüggően előadhassa mondanivalóját az üggyel kapcsolatban, és ezt követően tehetnek fel neki kérdéseket. Egy végiggondolt, logikus vallomás jelentősen jobb helyzetbe hozhatja a terheltet, mintha csak a kérdésekre válaszolna, s így esetleg elő sem kerülnének az ő szempontjából kiemelt jelentőségű tények.

3. Kaphat másolatot az iratokról

Megkönnyíti a terhelt és a védője helyzetét is, hogy az eljárás folyamán kérhetnek másolatot az ügy iratairól – legalábbis azok egy részéről. Ezek birtokában átgondoltan lehet felépíteni a védekezést, van elegendő idő többször elolvasni a leírtakat, akár jogi segítséget igénybe venni az értelmezésükhöz, ami a kacifántos szaknyelv esetén különösen jól jöhet.

4. A védői titok szent

A hatályos szabályozás szerint a védő nem hallgatható ki arról, amiről mint védő szerzett tudomást. Ennek értelmében a terhelt szabadon beszélhet a védőjével, nem kell attól tartania, hogy a négyszemközt megvitatott dolgokat a legközelebbi tárgyaláson a saját szövetségesétől hallaná vissza. A teljes őszinteség egyébként is ajánlott a védővel való beszélgetésben, hiszen egyértelműen így építhető fel a leghatékonyabb védekezés, ami mind a terhelt, mind a védő érdeke. Fontos azonban kiemelni, hogy a kihallgatási védelem csak a védői minőségben tudomására jutott információkkal kapcsolatban áll fenn.

5. Lehetőség van a tevékeny megbánásra

A büntethetőséget megszünteti vagy korlátozza a Btk-ban szabályozott tevékeny megbánás. Egyes vétségek, valamint egyes háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettek esetén az elkövetést a vádemelésig beismerő, és tevékeny megbánást tanúsító terhelt nem büntethető, míg egyes ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettek esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ugyan a lehetőség nem áll minden esetben rendelkezésre (például többszörös vagy különös visszaeső esetén nincs rá mód), amennyiben azonban igénybe vehető, érdemes komolyan fontolóra venni a lehetőségét.

6. Nem kell feltétlenül bíróság elé állni

A hatályos magyar szabályozás lehetőséget ad egyes esetekben a vádemelés elhalasztására – ez annyit tesz, hogy ha a bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és a körülmények ezt indokolják, az ügyész egy-két évre elhalasztja a vádemelést: ha pedig ez az idő eredményesen eltelik, az ügyész az eljárást megszünteti. Világosan látszik, hogy csak az esetek szűk körében lehet ezt kérelmezni, amennyiben azonban csak egyszeri botlás az ügy tárgya, érdemes ezt a lehetőséget igénybe venni.

7. A távollét önmagában nem akadálya az eljárás lefolytatásának

Világosan kimondja a törvény, sőt, külön fejezetet szentel annak az esetnek, amikor a terhelt nem vesz részt az eljárásban, mert ismeretlen helyen tartózkodik. Ekkor, ha a hatóságnak nem sikerült megtalálnia a terheltet, elfogatóparancsot bocsát ki, valamint védőt rendel ki számára. Könnyen belátható, hogy jóval nehezebb egy olyan védő dolga, aki egyáltalán nem találkozott a védencével, hiszen nincs a birtokában azoknak a terhelt javára szóló információknak, amelyek ismeretében a bíróság enyhébb büntetést szabhatna ki. Ennek alapján az eljárás előli „elmenekülés” nem megoldás, sőt, csak ront a terhelt helyzetén.

8. Lemondhat a tárgyalásról az enyhébb büntetésért

Bizonyos esetekben a terhelt a vádemelés előtt lemondhat a tárgyalásról, ha elismeri a bűnösségét – ekkor a vádiratban szereplő tényállás és minősítés alapján szabja ki a bíróság a büntetést, illetve az intézkedést. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a szabadságvesztés irányadó büntetés tételei jelentősen csökkennek, ami komoly könnyebbséget jelent. Az eljárás nyilvánvaló hátránya, hogy nincs lehetőség például a minősítés vitatására, ami adott esetben kulcsfontosságú is lehet.